Mezőgazdasági őstermelő bevétele

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítást kötött egy biztosítótársasággal. (A növénybiztosítás a növénytermesztést fenyegető elemi károk által okozott veszteség kompenzálásával a mezőgazdasági termelés, illetve gazdálkodás pénzügyi stabilitását teremti meg tulajdonformától és birtokmérettől függetlenül.) Az őstermelőt 2016. évben jégkár sújtotta, a biztosítótársaság a szerződésben foglaltak szerint a vállalt kötelezettségét teljesítette. Az őstermelő a biztosítási díjat a költségei között nem számolta el. Ebben az esetben a biztosítótól kapott összeg a magánszemély adómentes bevétele, vagy pedig az őstermelés adóköteles bevételeként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...azzal kezdjük, hogy az őstermelő által kapott biztosítói szolgáltatás miért nem lehet a magánszemély bevétele. A kérdés szerint a mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítási szerződést kötött a biztosítóval, valójában a növénytermesztést fenyegető elemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Agrárfejlesztési támogatások elszámolása

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!
Részlet a válaszából: […] ...– származó támogatások felhasználásának rendjéről a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezik. A jogszabály alapján történő mezőgazdasági beruházási támogatások számviteli elszámolására a 23/2007. (IV. 7.) FVM rendelet 20. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

A géptároló alapjának betonozása

Kérdés: A mezőgazdasági gépek gyártásával és értékesítésével foglalkozó cég a telephelyén géptárolót akar építeni. A géptároló alapjának betonozási költsége a telek értékét növelő beruházás, vagy a könnyűszerkezetes géptároló épület bekerülési értékének része, és arra az épület várható élettartamától függően értékcsökkenést lehet elszámolni? A betonozással kapcsolatos beruházásra a fejlesztési tartalék feloldható? Ha nem építi meg a géptárolót, és csak a betonozás készül el az udvaron (amelyen különféle szerelési munkákat tudnak majd végezni), úgy annak bekerülési értéke a telek értékét növeli, vagy mint önálló építményt kell aktiválni és értékcsökkenteni? Ebben az esetben is feloldható a fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítsuk a kérdést, konkretizálni kell a betonozási költség felmerülésének lehetséges eseteit. A géptároló, mint az épület alapja, a falak alatti alapok. A géptároló, mint az épület használatát lehetővé tevő, belső térnek a burkolata. Az udvar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...célból adott adómentes juttatásnak. A programot nem a magánszemélyek széles körében hirdették meg (az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a program szempontjából vállalkozó és nem magánszemély), továbbá a kedvezményeket a programban részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Kapcsolt vagy társult vállalkozás

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet, amelynek árbevétele 300 millió forint alatt van évente, 94%-ban tulajdonosa egy kft.-nek, amelynek éves árbevétele 5 millió forint alatt van. A kft. a szövetkezetnek gépet ad bérbe. A szövetkezet készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, és az új számviteli elő­írások szerint kapcsolt vagy társult vállalkozásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...társult vállalkozássá minősítés független attól, hogy milyen összegű éves árbevétele van.A kérdésben szereplő adatok alapján a mezőgazdasági szövetkezet anyavállalatnak, a kft. pedig leányvállalatnak minősül, a 94%-os tulajdoni hányad alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...kell számításba venni. Hasonló módon kell eljárni a földterület parlagon tartásával kapcsolatosan felmerülő költségek esetében is.A mezőgazdaság sajátos saját termelésű készlete, befejezetlen termelése a tárgyévben felmerült (az 5. számlaosztályban elszámolt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Adóbevallási tervezet alkalmazásának feltételei

Kérdés: Az elmúlt időszakban egy új bevallási módról olvastam, nevezetesen az úgynevezett adóbevallási tervezetről. Szíveskedjenek részletezni ennek a lényegét!
Részlet a válaszából: […] ...számított 30 nap áll rendelkezésére. A NAV adóbevallási tervezetet sem a tevékenységét végző egyéni vállalkozónak, sem a mezőgazdasági őstermelőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...tételes átalányadózó-fizető vendéglátó, vagy egyéni vállalkozó, kivéve ha egész évben szüneteltette a tevékenységét, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek akkor, ha nem ad nemleges nyilatkozatot, vagy a bevételből jövedelmet kell megállapítania. A levont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...szüksége például, ha valaki olyan egyéni vállalkozó, aki nem szüneteltette egész évben a tevékenységét, adóköteles jövedelmet valló mezőgazdasági őstermelő, esetleg tételes átalányadózó-fizető vendéglátó, vagy valamilyen okból különbözeti bírság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Közjóléti létesítmények megvalósításához támogatás

Kérdés: Társaságunk az MVH-hoz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatási kérelemnek helyt adó határozatban az indokolásban a 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet rendelkezéseire utalnak. Ebben a rendeletben a számviteli elszámolás módja nem szerepel. Mivel normatív támogatásról van szó, támogatási szerződéssel nem rendelkezünk. A tőketartalék javára kell elszámolnunk, vagy fejlesztési tartalékként, tehát halasztott bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...Vidékfejlesztési Operatív Program keretében kapott támogatásokat szabályozó 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet 5/A. §-a;– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
1
6
7
8
25