Változás az aktív időbeli elhatárolásoknál

Kérdés: A számviteli törvény változása kapcsán az Szt. 33. §-a (7) bekezdéssel egészült ki. Egy mérlegképes továbbképzésen az hangzott el, hogy ezt a támogatási pályázatoknál lehet alkalmazni. A fenti kiegészítés a mezőgazdasági támogatásokra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, nem csak a támogatási pályázatoknál lehet alkalmazni. (A törvény szövege véletlenül sem utal a pályázatokra.)A mezőgazdasági támogatások jelentős része jogszabályi előíráson alapul, de jellemzően meghatározott feltételek teljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Értékesített gépek, berendezések szervizelésének minősítése

Kérdés: A gépekkel, berendezésekkel kereskedő kft. vállalja az általa értékesített gépek, berendezések rendszeres, ismétlődő szervizelését, karbantartását az értékesítést követően. Kimutathatók-e alvállalkozói teljesítésnek a következő ügyletek, vagy igénybe vett szolgáltatások (a feltételek teljesülése esetén közvetített szolgáltatások)? Keretszerződés alapján egy másik vállalkozás végzi a cég vevőinél a szükséges karbantartási, javítási munkákat. (A másik vállalkozás számláz, a kérdező cég valójában továbbszámláz vevői felé.) Variációk:
– a vevőnél minden karbantartási munkát az "alvállalkozó" (a másik vállalkozás) végez;
– a karbantartási munkákat részben a cég, részben az "alvállalkozó" végzi;
– eseti karbantartás esetén az "alvállalkozó" a cég felé számláz, a cég pedig a vevő felé, de lehet az is, hogy a megrendelt karbantartást részben a cég végzi, részben az "alvállalkozó".
Milyen esetben és milyen feltételekkel minősíthetők az "alvállalkozótól" befogadott számlák alvállalkozói teljesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Fejezete ismerteti a vállalkozási típusú szerződéseket. A Ptk. idetartozóan a tervezési, a kivitelezési, a kutatási, az utazási, a mezőgazdasági vállalkozási, a közszolgáltatási szerződést említi. A gépek, berendezések szervizelése, keretszerződés alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...és az áfa nélküli összeget árbevételként kell elszámolnia. Hogy mennyi a termék ára, az a kérdésből nem derül ki. Mivel a mezőgazdasági munkagép használatáért az ügyfél nem számláz (az 5. év végét követően térítésmentesen adja a gazda tulajdonába)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Őstermelő halála esetén a számlázás

Kérdés: A kft. az őstermelőkkel mezőgazdasági szolgáltatási szerződést köt: minden munkaműveletet a kft. végez el, és havonta számláz, a terményt is a kft. vásárolja fel és fizeti ki. Ha az őstermelő elhalálozik, akkor a továbbiakban kinek a nevére kell számlázni a költségeket? Kinek a nevére kell kiállítani a felvásárlási jegyet? Tudjuk, hogy az adott személy elhalálozott, de a hagyatéki eljárásra belátható időn belül nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 19. §-ára. E szerint a hagyatéki eljárás akkor indul – a c) pont szerint –, amikor a jegyző olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági őstermelő termőföldeladása

Kérdés: Magánszemély 1991. évben termőföldet vásárolt 1/1 tulajdoni illetőségben. Magánszemély a 2010. évtől kezdődően – napjainkban is – mezőgazdasági őstermelői tevékenysége keretében hasznosítja ez előzők szerint megvásárolt termőföldet: azon növénytermesztési tevékenységet folytat, illetve területalapú támogatást vesz rá igénybe. A termőföld az őstermelői kiadásai, költségei között nem került elszámolásra, a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel, mivel azt a tevékenysége megkezdését megelőző három éven túl vásárolta. A termőföld-értékesítésre az Szja-tv. XI. fejezet szerinti, ingatlanértékesítésre vonatkozó, vagy az Szja-tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételét növelő tétel? Amennyiben része a mezőgazdasági őstermelői bevételnek:
– A bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)?
– Minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható lett volna (3 éven belüli szerzés), elszámolásra is került, és szerepel az őstermelői tárgyieszköz-nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésére az Szja-tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz az értékesítés bevétele mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel lesz, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Beruházási adóalap-kedvezmény kkv-knál

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági szántóföldi termeléssel – elsődleges mezőgazdasági termelés – foglalkozó kft. e tevékenységéhez új, még használatba nem vett vetőgépet, traktort stb.-t vásárolt ez évben. Ilyen esetben a 2017. évi adózás előtti eredményéig csökkentheti-e gépek nettó beszerzési értékével a 2017. évi adóalapját? Mit jelent a 7. § (12) bekezdése a) pontjának előírása a fentieket is figyelembe véve? E gépek meddig nem eladhatók? Milyen előírást kell még figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a gépek beszerzési értékével, ha megfelel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Aszálykár

Kérdés: Mikor beszélünk aszálykárról? Van százalékban meghatározott terméskiesés, amikor számolhatunk vele? A kárenyhítési alap a 30%-os terméskiesést nevezi térítési igényre jogosultnak, és aszálykárosnak a növényt.
Részlet a válaszából: […] ...sem számviteli, sem adótörvényhez kapcsolódó problémának. Így a válaszban csak a legfontosabb jogszabályi előírásokra utalunk.A mezőgazdasági termést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
Kapcsolódó címke:

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?
Részlet a válaszából: […] ...besorolhatók a Htv. értelmező rendelkezésében szereplő kategóriák (azaz egyéni vállalkozók, évi 600 000 forint árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelők, jogi személyek vagy egyéb szervezetek) egyikébe.A befektetési alap ugyanakkor – a 2014. évi XVI. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
Kapcsolódó címke:

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt elszámolási mód nincs összhangban a vonatkozó számviteli előírásokkal.A konkrét terményszárító berendezés ismeretének hiányában csak utalunk arra, hogy a terményszárító nem feltétlenül kezelendő egyetlen tárgyi eszközként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése

Kérdés: Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.
Részlet a válaszából: […] ...a csökkenése azonban nem mentesít a megszűnési eljárás valamelyikének a lefolytatása alól.A Ptk. 3:48. §-a szerint a jogi személy (a mezőgazdasági szövetkezet) jogutód nélkül megszűnik az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a tagok vagy az alapítók kimondják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:
1
5
6
7
26