253 talált állásfoglalás a mezőgazdaság kifejezésre

Kérdés: A szövetkezet a következő levelet kapta: "A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás (a továbbiakban: zöldítés) igénybevételével kapcsolatban a 2018. évi egységes kérelem keretében 2018. május 15. napján benyújtott támogatási kérelme alapján indult eljárásom során az alábbi végzést bocsátom ki. 2018. évi zöldítés támogatási kérelme vonatkozásában részletfizetésként XXX összeget állapítok meg." Melyik évre számolandó el, ha a végzés és a kiutalás is 2019. évi?

Kérdés: A számviteli törvény változása kapcsán az Szt. 33. §-a (7) bekezdéssel egészült ki. Egy mérlegképes továbbképzésen az hangzott el, hogy ezt a támogatási pályázatoknál lehet alkalmazni. A fenti kiegészítés a mezőgazdasági támogatásokra is vonatkozik?

Kérdés: A gépekkel, berendezésekkel kereskedő kft. vállalja az általa értékesített gépek, berendezések rendszeres, ismétlődő szervizelését, karbantartását az értékesítést követően. Kimutathatók-e alvállalkozói teljesítésnek a következő ügyletek, vagy igénybe vett szolgáltatások (a feltételek teljesülése esetén közvetített szolgáltatások)? Keretszerződés alapján egy másik vállalkozás végzi a cég vevőinél a szükséges karbantartási, javítási munkákat. (A másik vállalkozás számláz, a kérdező cég valójában továbbszámláz vevői felé.) Variációk:
– a vevőnél minden karbantartási munkát az "alvállalkozó" (a másik vállalkozás) végez;
– a karbantartási munkákat részben a cég, részben az "alvállalkozó" végzi;
– eseti karbantartás esetén az "alvállalkozó" a cég felé számláz, a cég pedig a vevő felé, de lehet az is, hogy a megrendelt karbantartást részben a cég végzi, részben az "alvállalkozó".
Milyen esetben és milyen feltételekkel minősíthetők az "alvállalkozótól" befogadott számlák alvállalkozói teljesítésnek?

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?

Kérdés: A kft. az őstermelőkkel mezőgazdasági szolgáltatási szerződést köt: minden munkaműveletet a kft. végez el, és havonta számláz, a terményt is a kft. vásárolja fel és fizeti ki. Ha az őstermelő elhalálozik, akkor a továbbiakban kinek a nevére kell számlázni a költségeket? Kinek a nevére kell kiállítani a felvásárlási jegyet? Tudjuk, hogy az adott személy elhalálozott, de a hagyatéki eljárásra belátható időn belül nem kerül sor.

Kérdés: Magánszemély 1991. évben termőföldet vásárolt 1/1 tulajdoni illetőségben. Magánszemély a 2010. évtől kezdődően – napjainkban is – mezőgazdasági őstermelői tevékenysége keretében hasznosítja ez előzők szerint megvásárolt termőföldet: azon növénytermesztési tevékenységet folytat, illetve területalapú támogatást vesz rá igénybe. A termőföld az őstermelői kiadásai, költségei között nem került elszámolásra, a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel, mivel azt a tevékenysége megkezdését megelőző három éven túl vásárolta. A termőföld-értékesítésre az Szja-tv. XI. fejezet szerinti, ingatlanértékesítésre vonatkozó, vagy az Szja-tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételét növelő tétel? Amennyiben része a mezőgazdasági őstermelői bevételnek:
– A bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)?
– Minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható lett volna (3 éven belüli szerzés), elszámolásra is került, és szerepel az őstermelői tárgyieszköz-nyilvántartásban?

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági szántóföldi termeléssel – elsődleges mezőgazdasági termelés – foglalkozó kft. e tevékenységéhez új, még használatba nem vett vetőgépet, traktort stb.-t vásárolt ez évben. Ilyen esetben a 2017. évi adózás előtti eredményéig csökkentheti-e gépek nettó beszerzési értékével a 2017. évi adóalapját? Mit jelent a 7. § (12) bekezdése a) pontjának előírása a fentieket is figyelembe véve? E gépek meddig nem eladhatók? Milyen előírást kell még figyelembe venni?

Kérdés: Mikor beszélünk aszálykárról? Van százalékban meghatározott terméskiesés, amikor számolhatunk vele? A kárenyhítési alap a 30%-os terméskiesést nevezi térítési igényre jogosultnak, és aszálykárosnak a növényt.

Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.