Hazautazás, munkába járás

Kérdés: Egy kft. közúti áruszállítással foglalkozik, többségében külföldön. A sofőrök kb. kéthetente mennek haza. Munkába járásnak számít-e, ha a cég telephelyéről hazamegy és vissza a dolgozó? Ha munkába járásnak számít, kell-e a 9 Ft-os költségtérítést fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint munkába járásnak minősül a hazautazás is. Az említett Korm. rendelet szerint a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Munkába járás gépjármű-költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló a munkahelye és a lakhelye közötti útvonalra gépjárművel történő gépkocsi-költségtérítést kap, adóköteles jövedelme keletkezik-e, amit a kifizetés évéről szóló szja-bevallásban szerepeltetnie kell?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni akkor, ha a juttatás az említett kormányrendelet szabályai szerinti, mértéke pedig a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a 9 forintot nem haladja meg. Az Szja-tv. 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Gépjárművezetők belföldi kiküldetése

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.
Részlet a válaszából: […] ...napidíjátalány.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja alapján kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Ahhoz tehát, hogy kiküldetésről lehessen szó, szükséges, hogy legyen munkahely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Megbízott munkavállalóinak a költségei a megbízónál

Kérdés: A magyar cég két külföldi fiókteleppel rendelkezik, és további átalakításokat terveznek a cég struktúrájában. Ehhez a már meglévő és leendő vezetők képzését a magyar cég bonyolítaná le, amihez egy magyar tanácsadó vállalkozó szolgáltatását venné igénybe. A cég sajátosságaiból adódik, hogy a szolgáltatónak több esetben kell külföldre utaznia az oktatások időpontjában, de a megállapodás alapján ezen utazási és szállásköltségekről a számlák a magyar cég nevére érkeznek majd, a magyar cég téríti meg ezeket, azok nem épülnek be a vállalkozó szolgáltatási díjába. A magyar cég nevére készül majd a repülőjegyszámla a vállalkozónál munkaviszonyban álló dolgozók utazásairól. Megállapodhatnak-e a felek abban, hogy a vállalkozó díja nem tartalmazza ezeket az utazási költségeket, azokról a megbízó gondoskodik közvetlenül a számára kiállított számla ellenében? E költségtérítések személyijövedelemadó- és járulékmentesek lesznek? Szükséges-e kiküldetési rendelvénnyel is alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés, a külföldi kiküldetés értelmező rendelkezését. Kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: A) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó, aki személygépkocsi-kölcsönzést számláz a kft.-nek. B) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású evás egyéni vállalkozó, aki a kft. tevékenységéhez hasonló tevékenységet végez, de az egyéni vállalkozás és a kft. között nincs üzleti kapcsolat. C) személy a kft. tulajdonosa 20%-ban, ő a kft. ügyvezetője, amelyet munkaviszonyban lát el. A kft. A) személy részére a munkahely bérleti díját számlázza ki havonta. Van-e kapcsolt vállalkozói viszony a felek között? Mennyiben befolyásolja az előbbieket, ha A) és C) személy közeli hozzátartozók?
Részlet a válaszából: […]

Ha A), B) és C) nem közeli hozzátartozók, akkor a kft. és a magánszemélyek között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Ha A) és C) közeli hozzátartozók, akkor a kft. és A), illetve C) személy kapcsolt vállalkozásnak minősül (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja).

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Védőital elszámolása

Kérdés: A törvény által kötelezően biztosítandó védőitalt – amelynek az áfája nem vonható le – az anyag vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése szerint, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 oC (K) EH-értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Munkahelymegőrző támogatás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a munkahelymeg­őrző támogatást? A kapott támogatás szabadon felhasználható. Amikor megérkezik: T 384 – K 98. Más tennivalóm nincs?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelymegőrző támogatás is támogatás, amelyet visszafizetési kötelezettség nélkül folyósítanak, így azt a folyósítással egyidejűleg – mint véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközt – rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: A 299. számban a 6156. kérdésszám alatt megjelent válaszukban azt írják, hogy "A munkavállaló részére az Szja-tv.-ben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést...". 2010-ben megjelent egy APEH-tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/munkaba_jaras_kolts.html
Cégünk jelenleg is a tájékoztató alapján fizeti a 9 Ft/km költségtérítést a dolgozóinak. Az a munkavállaló is kap költségtérítést, akinek biztosított lenne a tömegközlekedés, de mégis gépkocsival jár dolgozni. Helyes-e ez az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő – esetekben is alkalmazza az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdése b) alpontjának rendelkezését, anélkül hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Kirendelés

Kérdés: A korábbi Munka Törvénykönyve fogalom­használata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. 53. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A törvény indokolása szerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Elő­fordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak kész­pénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A hivatkozott jogszabályi hely alapján a tartózkodási hely és a munkahely közötti munkába járás és hazautazás tömegközlekedési eszközzel jogszerű, ezért a bérlet ára legalább 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
1
3
4
5
15