835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen saját gépkocsival körbejárja a körzeti orvosokat, egy részük a kht.-val egy városban rendel. A kiküldetési rendelvény kiállításánál a munkavállaló csak a város nevét tünteti fel, valamint a városon belül megtett kilométert. Helyesen jár-e el, vagy megkövetelhető tőle a pontos útirány (utca, rendelőintézet) feltüntetése és km-bontása? Milyen egyéb kimutatás szükséges a költségelszámoláshoz?

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek minősült-e az 1998-2000. évek közötti időszakban a munkáltató által az alkalmazottnak üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg, ha azt nem a gépjármű vezetője kapta? Az általam képviselt társaság az Szja-tv. [25. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján] adta lehetőséggel élve, 1998. évi taggyűlési határozata alapján – a társaság által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel – üzemanyag-megtakarítást fizetett ki 1998. november és 2000. január közti időszakban három munkaviszonyban lévő ügyvezetője (akik egyben tagok is) részére úgy, hogy egyikük sem vezette az érintett gépkocsit. Az Szja-tv. az érintett időszakban nem határozta meg a "használatára tekintettel" fogalmát.A később megjelent állásfoglalásokba a "használó" fogalma bekerült, de annak pontos tartalmát azok sem határozták meg. Véleményünk szerint a gépjármű kizárólagos használója nem a gépkocsi vezetője, hanem a társaság, mely a gépjárművet kizárólag a vállalkozás érdekében bevételszerző tevékenysége során használja. Elsőként a 2001. január 1-jétől hatályos Szja-tv. tartalmazza egyértelműen, hogy a gépjármű vezetője kaphatja adómentesen az üzemanyag-megtakarítás összegét. A tárgyban kiadott, és egymást is kiegészítő állásfoglalások, valamint a törvény ezen részének 2001. 01. 01-től hatályos módosítása is azt igazolják, hogy nem volt egyértelmű a korábbi szabályozás. A 2000. év májusában megjelent 65/2000. sz. APEH iránymutatás megjelenése után már várható volt a törvény változása, ezért 2000 júniusától már csak a gépkocsivezetők részére fizettünk üzemanyag-megtakarításért.Önrevíziót emiatt a korábbi időszakra nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a társaság a kifizetést megelőzően ez ügyben kiadott rendelkezéseket vette figyelembe. Vagyis a társaság annak megfelelően döntött, és jóhiszeműen járt el. Kérem az előbbiekben leírtak megerősítését.

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?

Kérdés: Társaságunknál a számviteli munkát főállású, mérlegképes végzettségű regisztrált könyvelő munkavállalók végzik, akik ezenkívül máshol nem dolgoznak. A társaság másnak számviteli szolgáltatást nem végez. Kell-e a társaságnak, illetve a könyvelőknek Pm-tv. szerinti belső szabályzatot készíteni?

Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?

Kérdés: Vidékről 4 dolgozónk Budapestre együtt jár be dolgozni, az egyikük saját személygépkocsijával. Ez tekinthető-e csoportos bejárásnak? Ha igen, adómentesen kifizethető-e a megtett km után az APEH által meghatározott üzemanyagár és az üzemanyag-fogyasztási norma (100 és a 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség szorzata)? A kft. költségként elszámolhatja-e? A kft.-nek kell-e igazolást kiadnia, hogy ezen kifizetett összeg nem számít a magánszemélynél bevételnek, és így nem válik önadózóvá? Milyen nyilatkozat szükséges a dolgozótól a saját gépkocsi használata miatt?

Kérdés: Társadalmi szervezet alkalmazottakat foglalkoztat. A szervezet tevékenysége tánc és oktatás. Az összes bevétel X százaléka adóköteles, ami az adófizetés határa alá tartozik. A szervezet mennyi reprezentációt számolhat el, és mi tartozik a reprezentációhoz ebben az esetben? Ugyanez a szervezet versenyeken díjakat oszt ki (pénz- és tárgyjutalmat). Ha csoport kapja a díjat, hogyan kell és mit fizetni? Mi lesz az szja alapja?

Kérdés: Kellett-e növelni 2002-ben a társasági adó alapját a korengedményes nyugdíjazás 2003., 2004. évre jutó összegével, ha a kft. 2003. évre az Szt. szabályai szerinti evát választotta? Ugyanis a kft. a 2002-ben kifizetett, a 2003., 2004. évre vonatkozó korengedményes nyugdíjazás költségeit nem határolta el, arra céltartalékot sem képzett.