Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...való térítés nincs-e a tényleges forgalmi érték alatt lényegesen, a bírói gyakorlatot figyelembe véve kb. 40-50 százalékkal. [Mivel a munkavállaló és a munkáltató között személyi összefonódás van, mindenképpen vizsgálni kell az Áfa-tv. 22. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan kell megállapítani az üdülőben biztosított étkeztetés költségeit is.Amennyiben a saját üdülőben csak a vállalkozás munkavállalói, tagjai üdültek, és a saját dolgozók térítést nem fizettek, akkor a saját üdülő összes üzemeltetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...már nem igényel.A Szöv-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint: a szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...érteni, ahol az adóalany vállalkozási tevékenységet végez, és – tekintve, hogy a vállalkozási tevékenység emberi tevékenység – ott munkavállalói, munkarend szerint, állandó jelleggel munkát végeznek, vagy munkát végezni indulnak. Ez alól – jellegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...a leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha az üdülési szolgáltatást az üdülőt üzemeltető üdülési csekk ellenében biztosítja munkavállalói részére azzal, hogy az üdülési szolgáltatás költségeinek az üdülési csekkre jutó hányadát, de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak csak egy része képezi-e a személyi jövedelemadó alapját. Az így megállapított adóalap után, ha az üdülési csekket a munkavállalóknak, az alkalmazottaknak juttatták, a kifizetőt 44 százalék személyijövedelemadó-, 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...31 százalék), nem biztosított személynek történő természetbeni juttatás esetén 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, továbbá munkavállalónak adott természetbeni juttatás esetén 3 százalék munkaadói járulékot minden esetben meg kell fizetni. A közterhekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...(persze csak a jogszabályban előírt mértékig).A társaság a 110 forint/nap kötelező mértéken felül 440 forint/napot is térít a munkavállalónak, amelyet a bérjegyzéken számfejtenek és a dolgozó a munkabérével együtt kapja meg. Miután a törvény csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolat áll fenn.Amennyiben a bérelt szálláshely nem minősül az szja szerinti munkásszállásnak, akkor a kft. által vidéki munkavállalói részére bérelt lakás bérleti díja (a cég nevére szóló számla alapján) mint természetbeni juttatás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk házat (lakást) bérel 2 dolgozójának, akik az ország másik végében laknak. A bérleti díjat a kft. költségként elszámolja, akitől béreljük, annál az szja-t levonjuk. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett munkavállalók számára bérelt szálláshely feltételezhetően nem tekinthető az Szja-tv. szerint munkásszállásnak, ugyanis az egy házban (lakásban) elszállásolt két munkavállaló nem elégíti ki a "lakóhelyiségenként egynél több" kritériumot. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
1
…
77
78
79
…
81