Ellenőrzés során megállapított hibák könyvelése

Kérdés: Az ellenőrzés során – a 2000. évet érintően – a munkavállalói, a munkaadói járuléknál, a szakképzési hozzájárulásnál nem jelentős összegű hibát állapítottak meg cégünknél. Hogyan kell ezt könyvelni 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] ...T 563 – K 463, illetve T 362 – K 563, szakképzésihozzájárulás-hiány, illetve -többlet: T 564 – K 463, illetve T 362 – K 564; a munkavállalói járulék a dolgozót terheli; ha a dolgozóval szemben érvényesíthető: T 471 (381) – K 463; ha a dolgozóval szemben már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A dolgozói üzletrészeket csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Juttatások az új szövetkezeti törvény alapján

Kérdés: Az új típusú szövetkezetek kulturális, oktatási, szociális feladatainak megvalósításával kapcsolatos kifizetések adózásáról – ha lehetséges – részletesebb információt kérünk.
Részlet a válaszából: […] ...szja-fizetési kötelezettségekről szólunk.A Szöv-tv. a kulturális, oktatási és szociális feladat teljesítésének módjára a tagok, a munkavállalók és hozzátartozóik támogatását, illetve a szövetkezeti szövetség részére hozzájárulás fizetését határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] ...tag vagy az alkalmazott (vagy bármely munkavállaló) saját gépkocsijának hivatalos (vállalkozási) célra történő használata, a munkába járás esetén fizethető költségtérítés összegéről jogszabály nem rendelkezik. Meghatározza azonban jogszabály azt, hogy a térítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...való térítés nincs-e a tényleges forgalmi érték alatt lényegesen, a bírói gyakorlatot figyelembe véve kb. 40-50 százalékkal. [Mivel a munkavállaló és a munkáltató között személyi összefonódás van, mindenképpen vizsgálni kell az Áfa-tv. 22. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan kell megállapítani az üdülőben biztosított étkeztetés költségeit is.Amennyiben a saját üdülőben csak a vállalkozás munkavállalói, tagjai üdültek, és a saját dolgozók térítést nem fizettek, akkor a saját üdülő összes üzemeltetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...már nem igényel.A Szöv-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint: a szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...érteni, ahol az adóalany vállalkozási tevékenységet végez, és – tekintve, hogy a vállalkozási tevékenység emberi tevékenység – ott munkavállalói, munkarend szerint, állandó jelleggel munkát végeznek, vagy munkát végezni indulnak. Ez alól – jellegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...a leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha az üdülési szolgáltatást az üdülőt üzemeltető üdülési csekk ellenében biztosítja munkavállalói részére azzal, hogy az üdülési szolgáltatás költségeinek az üdülési csekkre jutó hányadát, de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak csak egy része képezi-e a személyi jövedelemadó alapját. Az így megállapított adóalap után, ha az üdülési csekket a munkavállalóknak, az alkalmazottaknak juttatták, a kifizetőt 44 százalék személyijövedelemadó-, 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
…
76
77
78
…
80