Találati lista:
41. cikk / 69 A 6 százalékos adómegtakarítás felhasználása
Kérdés: Mi a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazásának feltétele a lekötött tartalék beruházásra történő felhasználása tekintetében? Konkrétabban: budapesti székhelyű és telephelyű, gyógyászati segédeszközök kereskedelmével foglalkozó cég megfelel a Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek (nem vesz igénybe adókedvezményt, 8 fő a létszáma, adóalapja nagyobb a jövedelemminimumnál, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, valamint a minimálbér kétszerese feletti járulékokat megfizették és bevallották, adóalapja kisebb 50 milliónál). Kérdés, hogy a 6% adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül-e, illetve ha a 6%-nak megfelelő lekötött tartalékot beruházásra kívánja felhasználni, mi lehet a beruházás tárgya? Lehet-e egyéb berendezés és felszerelés is, vagy csak termelési célú berendezés és felszerelés (mivelhogy de minimis támogatásnak minősül)? Például: Abban az esetben, ha személygépkocsit vásárol a cég, amellyel egyik dolgozó járja az országot árubemutatás végett, hogy a bevétel növekedésére esély legyen, akkor ez a beruházás megfelel-e a 10% adókulccsal történő adózás feltételeinek? Kérdés továbbá, hogy ezt a személygépkocsit a számviteli törvény szerint az "egyéb" járművek között (14-es számlacsoport) vehetjük-e csak nyilvántartásba, s nem lehet műszaki gép, berendezés?
42. cikk / 69 Beruházási adóalap-kedvezmény kis- és középvállalkozásnál
Kérdés: A kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye számításakor – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény vagy – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény Tao-tv. szerinti növelő tételekkel növelt, csökkentő tételekkel csökkentett adóalap jelenti a kedvezmény igénybevételének korlátját a 30 millió Ft-os korláton kívül? Számszerű példán bemutatva: ha egy kft. számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménye 20 millió Ft, Szt. szerint elszámolt értékcsökkenése 20 millió Ft, Tao-tv. szerint elszámolt értékcsökkenése 30 millió Ft, és a tárgyévi adókedvezményre jogosító beruházása 40 millió Ft, akkor a kisvállalati adóalap-kedvezményt csak 10 millió Ft összegben tudja az adóalapnál érvényesíteni, vagy emiatt az adóalapja lehet negatív?
43. cikk / 69 Tévesen kiállított számla következményei
Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
44. cikk / 69 Fejlesztési tartalék mellett egyéb adóalap-kedvezmény
Kérdés: Az a kisvállalkozó, aki 2004-ben fejlesztési tartalékból valósított meg műszaki berendezések közé tartozó beruházást, igénybe veheti-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt?
45. cikk / 69 Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye
Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
46. cikk / 69 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
47. cikk / 69 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
48. cikk / 69 Beruházás vagy felújítás
Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?
49. cikk / 69 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?
50. cikk / 69 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: A kft. 2002-ben gépkocsit vásárolt, amit átalakítottak (üléseket szereltek bele). Ez a gépkocsi a VPOP tájékoztatása szerint 2003-tól személygépkocsinak minősül. Ha a kft. 2002. december 31-én kisvállalkozásnak minősült, akkor élhetett-e a beruházás után az adózás előtti eredmény csökkentésével?
