Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. §-a alapján a foglalkoztató az általafoglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képezőjövedelem után havonta 29 százalék társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható az atermészetes személy, aki az Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet. Az Mt. 72.§-a szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodikéletévét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Vállalkozói járulék (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó a részére fizetett munkabér után a törvényben előírt adózási kötelességének eleget tesz. Az egyéni vállalkozóra ebben az esetben alkalmazni kell-e a 4 százalék vállalkozói járulék bevallását, illetve megfizetését?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az egyéni vállalkozó azegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékűvállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. általános szabálya szerint költségnek avállalkozási tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a vállalkozóibevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évbenténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Értékcsökkenési leírás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközei után nem számol értékcsökkenési leírást, mivel nem kívánja veszteségét növelni. Nyereséges tevékenység esetén elszámolhatja-e az ÉCS-t, vagy a leírási időt ki lehet tolni, vagy úgy kell tekinteni, mintha már el lett volna számolva?
Részlet a válaszából: […] Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától akiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Haaz üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg,akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Vissza nem küldött, de kifogásolt számla elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz. Azügyfél hibát követett el (megsértette az Szt. előírásait), amikor a vevő általel nem fogadott számlát könyvelte. A vevő kifogása, a díj jogosságának tagadásaesetén a helyesbítő számlát az ügyfélnek azonnal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Szövetkezet beolvadása

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az átalakuló szövetkezetvagyonmérleg-tervezetének középső oszlopa nem tartalmaz adatot, s ebbőlkövetkezően az első és harmadik oszlop összege azonos. Így nem kizárt egyoszlopban elkészíteni a vagyonmérleget, amelynek megnevezése "könyv szerintiérték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Bejelentkezés, adózás (eva)

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] Az 1999-óta működő betéti társaság az Eva-tv.-benmeghatározott feltételek teljesülése esetén választhatja az evát. Ilyenfeltétel többek között,– hogy a bt.-ben új tag nem szerzett (új tagok nem szereztekösszesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Bevétel nélkül (eva)

Kérdés: Evaalany bt. főtevékenységét érvényes telepengedély stb. nélkül nem tudja folytatni. Árbevétele nem lesz, adó- és járulékkötelezettsége nincs. Egyszerűen "elhal", vagy mi a teendője a máshol biztosított beltagnak?
Részlet a válaszából: […] Elveszíti az evaalanyiságát az az adóalany, amelyik azadóévben nem realizál bevételt termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után.Azaz a következő adóévre történő bejelentkezés (hallgatás) nem jogszerű azEva-tv. 2. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Innovációs járulék naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Cégünk ez évben választott a naptári évtől eltérő üzleti évet. Így 2004-ben két üzleti évet (adóévet) kezdtünk meg: 2004. I. 1-jtől 2004. VI. 30-ig és 2004. VII. 1-jétől 2005. VI. 30-ig. A 2004. (6 hónapos) üzleti évre innovációsjárulék-előírást könyveltünk és előleget is fizettünk. Az APEH szerint azonban a 2004. év első hat hónapját magában foglaló üzleti évre nincs ilyen kötelezettségünk. Ezen válasz alapján, a nem jelentősnek minősülő hibát hogyan javítsuk könyvelésünkben?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az adóhatóságnak nincsigaza. A megváltozott mérlegfordulónapra áttérő társaságok nem kezdővállalkozások, ezért ezen a címen járulékmentesség nem illeti meg őket.Valószínű, hogy az adóbevallást átvevő nem vette figyelembe, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
1
15
16
17
20