Találati lista:
151. cikk / 204 Eva-tv. hatálya alóli kilépés
Kérdés: Év közben az evakörből kilépő, a számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás hogyan tesz eleget éves beszámolási kötelezettségének? Elegendő-e, ha csak év végén készít mérleget és eredménykimutatást?
152. cikk / 204 Lakás bérbeadása utáni jövedelem
Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
153. cikk / 204 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
154. cikk / 204 Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése
Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?
155. cikk / 204 Alkalmi munkavállaló bére
Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy az állományon kívüli dolgozók munkabéreként kell elszámolni az alkalmi munkavállalók bérét. Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi munkavállalóknak kifizetett munkabér és közteherjegy a számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet? Vagy mást takar az alkalmi munkavállalók bére és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás fogalma? A szakképzési hozzájárulásnak mi az alapja az egyik, illetve a másik esetben?
156. cikk / 204 Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek
Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
157. cikk / 204 Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása
Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
158. cikk / 204 Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
159. cikk / 204 Vállalkozói járulék (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Egyéni vállalkozó a részére fizetett munkabér után a törvényben előírt adózási kötelességének eleget tesz. Az egyéni vállalkozóra ebben az esetben alkalmazni kell-e a 4 százalék vállalkozói járulék bevallását, illetve megfizetését?
160. cikk / 204 Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
