Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény biztosítja. Ezen törvény 66. §-a rendelkezik a feles bérletről. A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Visszatérés a naptári évvel azonos üzleti évre

Kérdés: A kft. a naptári évtől eltérő üzleti évvel készíti az éves beszámolóját. Ha vissza kíván térni a naptári évvel megegyező beszámolási időszakra, akkor milyen speciális bejelentési, adóbevallási kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy mikor térhet vissza?Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése alapján az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz szükséges információval adós marad a kérdező, nem adta meg az anyacég mérlegkészítésének időpontját, továbbá azt az időpontot, amikor az elsőként említett leánycég beszámolóját és az osztalékot jóváhagyták. Általánosságban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Szolgáltatási jutalék elszámolása

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján – többek között – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 47. §-a alapján adható meg. Alapvető elv: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba beszállításig felmerült, az eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség

Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés l) pontja értelmében mentességet élvez a visszterhes gépjárműszerzési illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Időszakonkénti elszámolás

Kérdés: "A" cég megállapodást kötött "B" céggel, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tanácsadásra. A megállapodás szerint "B" cég folyamatos tanácsadást biztosít. A tanácsadás keretében elkészíti a negyedéves bevallásokat a kapott adatok alapján, helyszíni és telefonos konzultációt biztosít adott óra erejéig. A szerződés időtartama alatt az esetleges törvényi változásokról tájékoztatja a megrendelőt. Megállapodás szerint a termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás negyedévente történik. A bevallásokat a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig készíti el a vállalkozó. A fizetési feltételek szerint a negyedéves bevallást követően, a megrendelő által igazolt teljesítés után (bevallás elkészülte, negyedévet követő 20. nap), a számla kézhezvételét követő harminc munkanapon belül teljesíthető a fizetési kötelezettség. A megállapodás alapján "B" vállalkozó a megállapodás dátumától folyamatosan teljesít. A megállapodás határozatlan időre jött létre. Kérdésem arra irányul, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti teljesítésnek megfelelően, és a számviteli törvény előírásait figyelembe véve milyen dátumokkal kell kiállítani a számlát (konkrét példa: 2016. I. negyedéves bevallás elkészítése)? Mi lesz a számviteli teljesítés időpontja a megrendelőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a felek megállapodása alapján a szolgáltatás (termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás) a negyedéves bevallás elkészítését is magában foglalja. Polgári jogi szempontból tehát a "B" cég negyedéves szolgáltatása mindaddig nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, mivel a társaság az Art. szerint kifizetőnek minősül, az adót neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie.Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Adókövetelés elévülése

Kérdés: Szíveskedjenek elmagyarázni az adókövetelés elévülésének feltételeit, és megadni a vonatkozó jogszabályhelyet!
Részlet a válaszából: […] Az adótartozás elévülésére vonatkozó alapvető szabályokat az Art. 164. §-ának (6)–(9) bekezdései tartalmazzák. Fő szabály szerint a végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Naptári évtől eltérő üzleti év bázisadatai

Kérdés: Kettős könyvviteli programunkat arra készítjük fel, hogy a naptári évvel egyező üzleti éves cégek esetében a 2016. 01. 01-i nyitó mérlegadatok alapján, illetve a 2015. 12. 31-i eredménykimutatás adatok alapján a 2016. évi beszámoló "előző év" oszlopát össze kell állítani a 2016. évi szabályozásnak megfelelően. A naptári évtől eltérő üzleti év esetén is így kell eljárnunk? Például a 2015. 07. 01. és 2016. 06. 30. közötti üzleti év esetén a 2015. 07. 01-i mérlegadatokat kell átkonvertálni előző évi adattá?
Részlet a válaszából: […] A példa szerint üzleti év esetében valójában semmit nem kell tenni. A számviteli előírásokat módosító 2015. évi CI. törvény 177. §-ának (42) bekezdése alapján a módosított és 2015. július 4-től hatályos előírásokat a 2016. évben induló üzleti évről készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Kiva-alanyiság megszűnése átalakulás, egyesülés miatt

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. a rossz sajáttőke-helyzete miatt átalakulna. Kérem szíves tájékoztatásukat az adóügyi vonatkozásokról, ha beolvadna egy másik kft.-be, illetve ha átalakulna bt.-vé.
Részlet a válaszából: […] Ha a kiva hatálya alá tartozó adóalany elhatározza egyesülését (beolvadását) vagy átalakulását (kft.-ből bt.-vé), akkor az egyesülés, átalakulás napját megelőző napon megszűnik az adóalanyisága [Katv. 19. § (5) bekezdésének d) pontja].Az adóalanyiság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
1
5
6
7
20