490 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Cégünk bérleményben működik. Az ingatlant az elmúlt 10 évben felújítottuk, átalakítottuk. A ráfordítások áfáját levonásba helyeztük, a bérelt ingatlanon végzett felújítást évente értékcsökkentjük. Ha el kellene mennünk erről a telephelyről, és a bérelt ingatlanon végzett felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként leírnánk (mert nem térítene a bérbeadó a ráfordított összegből semmit), keletkezne-e áfafizetési kötelezettségünk?

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?

Kérdés: Intézményünk az egyik dolgozónk részére íróasztalt és széket vásárolt. Mivel ez az íróasztal és szék nem volt a költségvetésben tervezve, a dolgozó úgy döntött, hogy inkább kifizeti az eszközt, és egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. Ezt követően kifizette a beszerzés értékét. Az intézménynél idegen eszközként vették nyilvántartásba, és átfutó tételként könyvelték. A számla az intézmény nevére szólt. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?

Kérdés: Ha a társaság osztalékfizetésről dönt, de a kifizetés csak két hónap múlva lesz, az ügyvezetőnek mikor kell nyilatkoznia a taggyűlés felé, a döntéskor vagy a kifizetéskor?

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?