2612 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Saját termelésű készletünkből természetbeni juttatásként adunk dolgozóinknak. Hogyan kell könyvelni a teljes gazdasági eseménysort, ha készleteinkről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást is vezetünk, költségeinket elsődlegesen a 6-7., másodlagosan az 5. számla­osztályban számoljuk el?

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?

Kérdés: A valutaváltással foglalkozó cég milyen tranzakciókat kell, hogy könyveljen? Szükséges-e minden egyes valutavásárlást és -eladást könyvelni a főkönyvben? A valutaváltó a tevékenységéhez egy zárt rendszert használ, amelyből minden tranz­akcióhoz bizonylatot nyomtatnak. Szükséges ezeket a pénzváltó saját főkönyvében rögzíteni? Vagy elegendő valamilyen összesített adatforgalom könyvelése a valutaváltói tevékenységet lekezelő számítógépes (zárt) rendszer listái alapján? A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a számviteli elszámolásról nagyon kevés rendelkezést tartalmaz.

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?

Kérdés: A kft. ügyvezető tulajdonosa taxiszolgáltatást vesz igénybe a kft. székhelye és a vevő székhelye közötti távolságra. A kft.-nek nincs személygépkocsija, az utazás tömegközlekedéssel is megoldható. Ezek a taxiszámlák elszámolhatók a kft. költségei között? Ha igen, minek minősül, van-e adóvonzata?

Kérdés: A kiva-adóalanyiság előtti bejövő, kimenő számlák kiva-alanyiság alatt történő kiegyenlítése módosítja-e a tárgyidőszaki pénzügyi eredményt? Ha igen, akkor bruttó vagy nettó összeget kell figyelembe venni a módosításnál?

Kérdés: Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?