2612 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó takarmányboltot üzemeltet, áfakörbe bejelentkezve. Az üzlethelyiséget 2010-ben vásárolta. Ennek vételárát nem vitte be a vállalkozásába, tehát nem aktiválta ingatlanként. 2012. évvel bezárólag felújítást végzett az ingatlanon, hogy a folytatott tevékenységének megfelelő legyen. A felújítás költségét a felmerülés évében aktiválta, és az utána következő években értékcsökkenésként számolta el. A felújítási számlák áfáját visszaigényelte. 2017-ben a vállalkozását be szeretné fejezni, az üzletet értékesíteni szeretné. Felmerült a az eladási árban külön kell-e meghatározni az ingatlan értékét és a felújítás nettó értékét? Az áfát csak a felújítás költségének megfelelő tárgyi eszközre kell-e számolni és megfizetni? Az ingatlannal együtt a zárókészletét is értékesíteni kívánja, aminek beszerzésekor az áfát visszaigényelte. A zárókészletre jutó áfát egyértelmű, hogy be kell fizetnie.

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?

Kérdés: Cégünk ingatlanok pénzügyi lízingjével foglalkozik. Vita támadt a tekintetben, hogy a pénzügyi lízingbe adott ingatlanok kapcsán ki az építményadó alanya.

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!

Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána – saját döntése szerint – megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?

Kérdés: A cég munkatársa Olaszországban járt, ahol a szállást készpénzben, euróban fizette ki. Nálunk nincs európénztár. Ki lehet fizetni a számlát a számla kiállítási napján érvényes MNB-középárfolyamon számítva forintban?

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?

Kérdés: Ügyfelem pénzváltási tevékenységet kezdett. Egyik pénzintézettel szerződést kötött, melyben szerepel ugyan számviteli elszámolásra iránymutatás, de nem teljes körű. Hogyan kell elszámolni a konkrét valutaváltást? 0. számlaosztályt kell kialakítani, és ott könyvelni? Nem találtam erre szakmai anyagot.

Kérdés: Egy olyan faház, amely nincs egybeépítve az alapjával, tehát hasonló, mint egy kutyaház, felemelhető és változtatás nélkül áthelyezhető, milyen rendeltetésű tárgyi eszköznek minősül, és mennyi a terv szerinti értékcsökkenése a Tao-tv. szerint?