2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.

Kérdés: A kata hatálya alá 2014 januárjától bejelentkezett bt. banki tartozását 2016. évben a kültag egy összegben megfizette. Amikor a bt. visszatér az Szt. és a társaságiadó-törvény hatálya alá, akkor a nyitó mérlegben a tag által a banknak egy összegben visszafizetett tartozást szerepeltetni kell? A kata időszaka alatt bevételi nyilvántartást vezetett.

Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?

Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni és nyilvántartani az úton lévő készletet?