2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.

Kérdés: Egy kft. személygépkocsit lízingelt nyílt végű szerződéssel. A gépkocsi használata kizárólag üzleti célt szolgál, emiatt a lízingdíj tőkerészére jutó áfát teljes egészében levonja. Az üzleti használat igazolására útnyilvántartást vezet. A lízingbe adó közlése szerinti értéken a gépkocsit állományba vette, és értékcsökkenési leírást számol el. A gépkocsihoz beszerzett egy tetőbokszot, melyet ráaktivál mint tárgyi eszközt. Továbbá felmerülnek különböző kiadások, mint pl. gumicsere, javítási díjak stb. Ezeknek a költségeknek levonhatja-e a kft. az áfáját, és milyen mértékben – annak ellenére, hogy a jármű nincs a cég tulajdonában?

Kérdés: Önkormányzatunk államháztartáson belül vagyonkezelésbe ad ingatlanokat és egyéb tárgyi eszközöket. Ezeket az önkormányzatnál nullás technikai számlán tartjuk nyilván, a szolgáltató központ pedig, mint vagyonkezelő, a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök megfelelő főkönyvi számláján. A vagyonkezelő beruház és felújít az általa vagyonkezelt eszközön, az állagmegóvás erejéig. Ha az önkormányzat ruház be (nagyberuházás) az adott ingatlanra, azt hogyan kell aktiválni? Az önkormányzatnál a 15. Beruházási számlára kerül, de innen hogyan kerül tovább a szolgáltató központhoz?

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?

Kérdés: Társaságunk vele szerződéses viszonyban lévő társaságtól ajándékba kap szerződés szerint számítástechnikai eszközöket. Mi a helyes számviteli elszámolása, és kapcsolódik-e hozzá a megajándékozottnál bármilyen adókötelezettség és/vagy adóalap-módosító tétel?

Kérdés: Társaságunk 2013. év óta kivaalanyként teljesíti adókötelezettségét. Kérdésünk a 2015. éves bevallás miatt benyújtandó 15KIVA-02. lapjának 10. sorához kapcsolódik.
Sorszám Kisvállalati adóra vonatkozó adatok Adatok
ezer forintban
1. Pénzeszközök tárgyévben
kimutatott összege 25 071
2. Pénzeszközök tárgyévet megelőző
évben kimutatott összege 9491
3. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt csökkentő tételek 32 882
4. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételek 11 063
5. Korrigált pénzforgalmi
szemléletű eredmény -6239
6. Személyi jellegű kifizetések 14 282
8. Kedvezményezett foglalkoztatott
után érvényes kedvezmény 29
9. Kisvállalati adó számított alapja 14 253
10. A beszerzett tárgyi eszköz aktivált
értékével kapcsolatos kifizetések?
11. A Katv. szerinti külföldön
adóztatható adóalap -
12. Megállapított kisvállalati adó?
A hivatkozott lap 5. sorában negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt kapunk a pénzeszközök változása és a csökkentő/növelő tételek egyenlegeként: -6239 E Ft. A személyi jellegű kifizetések 7. sorában 14 282 E Ft szerepel, amely így az adófizetési kötelezettség alapja lenne, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottal. 2013. évben a korrigált pénzforgalmi eredmény pozitív volt, 3381 E Ft értékben, viszont a 2014. éves elszámolásban -11 027 E Ft lett, melyet elhatárolt veszteségként tartunk nyilván. Tudomásunk szerint az elhatárolt veszteséget a keletkezést követő évben, és csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén lehet felhasználni, emiatt esetünkben 2015. évben nem írhatunk semmit a 6. sorba! Viszont a Katv. speciális rendelkezést ír elő az adózó által végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban, emiatt a kérdésünk a 10. sorhoz kapcsolódik. Mivel 2015. évben volt egy tárgyieszköz- (ingatlan-) beszerzésünk, melyet pénzügyileg ki is fizettünk, és aktiváltuk a számviteli nyilvántartásunkban (12 700 E Ft), a 10. sorba be lehet-e állítani ezt a tárgyieszköz-beszerzést, ami csökkenti a személyi jellegű kifizetések utáni adóalapot, annak ellenére, hogy a korrigált pénzforgalmi eredmény NEGATÍV?! Ugyanis erre vonatkozó egyértelmű információt sem a törvényben, sem a kitöltési útmutatóban nem tudtunk értelmezni, miszerint csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynél lehet a tárgyieszköz-beszerzést betenni, vagy negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is. Ha lehetőség van a 10. sorba beírni, akkor a teljes 12 700 E Ft beírható-e, vagy csak a 2014. évi -11 027 E Ft erejéig?

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.

Kérdés: Társaságunk 2015. évre vissza nem térítendő támogatásban részesül pályázatkezelői feladatok ellátására. A nyújtott támogatás terhére különböző költségek számolhatók el. A megvalósítási és elszámolási időszak: 2015. 09. 01. – 2016. 05. 31. A támogatás folyósítása két ütemben történik. Az első részletet előleg formájában 2015-ben már kiutalták, jóváhagyása várhatóan 2016 augusztusában lesz. Az előleget meghaladó részt várhatóan 2016 augusztusában folyósítják. Az előleget a 479. számlán mutatjuk ki, amíg a jóváhagyás nem érkezik meg. Az előlegen túli rész jóváhagyása és utalása is 2016 augusztusában várható, emiatt a 2015. évi beszámolóban egyéb bevételként sem az elő­leg, sem az előlegen túli rész még nem szerepelhet, bár a költségek egy része a 2015. üzleti évben már felmerült. Jól gondoljuk?

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-márkakereskedés és szakszerviz. A karosszériajavítás során az elemek fújása fényezőkamrában történik. A fényezőkamra üzemeltetéséhez szükséges gázolajat – az eddigiektől eltérően – benzinkútnál vásárolnánk. Nyilvántartott személygépkocsijaink benzinnel működnek. Ritkán előfordul, hogy a tesztautó, illetve a kisteherautónk gázolajjal üzemel. Jelent-e bármilyen problémát a fényezőkamrába vásárolt gázolaj költségkénti elszámolhatósága, az áfa levonhatósága? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? A fényezőkamra üzemeltetéséhez vásárolt gázolaj mennyisége a külső hőmérséklettől és a munka mennyiségétől függ.