Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Ptk. 3:183. §-a – a Gt. szabályaitól eltérően – lehetőséget adott arra, hogy a tagok a pótbefizetést pénz­eszközök átadása mellett egyéb eszközök átadásával is teljesíthessék. Az így átadásra kerülő eszközöknek azonban apportképesnek kell lenniük.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...új Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamennyi tag a pénzbetétek felénél kisebb összeget köteles fizetni, vagy– a társasági szerződés a nyilvántartásba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű tárgyi eszközök – végelszámolás

Kérdés: A bt. 100 ezer forint alatti tárgyi eszközeit egyösszegű értékcsökkenési leírást alkalmazva csak az 5. számlaosztályban könyveli, az 1. számlaosztályban a tárgyi eszközök között nem szerepelnek. Ezek mennyiségét az éves leltárban tartják nyilván. Végelszámoláskor helyes-e, ha ezeket selejtezik (azzal a megjegyzéssel, hogy a hulladékcentrumba csak a törlési határozat után adják le, mivel ezeket a végelszámoló még használja [számítógép, nyomtató, asztal, szék stb.]), hiszen piaci értékük nincs?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...piaci értéke vagy nincs. Ha nincs, akkor a végelszámoló döntése alapján selejtezhetők ezen eszközök is, vezethetők ki a mennyiségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Hálózati csatlakozási díj – egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó szoláriumozási tevékenységre hozza létre vállalkozását. A bérelt ingatlanon az áramteljesítmény nem elegendő a gépek működtetéséhez, emiatt bővítést kell kérnie. Megkapta, és kifizetett 700 ezer forintot. Miként számolhatja el – mint egyéni vállalkozó – a kifizetett összeget a nevére szóló számla és szerződés birtokában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kizárólag a szoláriumozási tevékenységhez szükséges gépek üzemeltetése, működtetése során veszi igénybe.Az előbbiek szerint nyilvántartásba vett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (hálózatcsatlakozási díj) ténylegesen kifizetett (számlázott)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Használt személygépkocsi vásárlása külföldről

Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...külföldön nyilvántartásba vett autókereskedő értékesítette a használt ingóságot (személygépkocsit) saját nevében, úgy elképzelhető, hogy az ügyletet a viszont­eladókra vonatkozó speciális áfaszabályok szerint kezelte. Ekkor – ha tehát az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: Társaságunk 2011-ben nagy értékű ipari ingatlant vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot 2012. január elején bejegyezték. Az önkormányzat a 2012-re vonatkozó építményadót még a régi tulajdonosra vetette ki. Az ingatlan megszerzését az önkormányzatnak 2012 elején bevallottuk, ennek ellenére sem 2013-ra, sem 2014-re nem kaptunk építményadó-kivetést. A tulajdonosok nem szorgalmazzák, hogy egyeztetést kezdeményezzek az önkormányzattal. Kivetés hiányában szerepeltetni kell az építményadó-kötelezettséget a könyvekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a válasz a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezéseiből következik, a kérdező társaság nem jogszerűen járt el.A hivatkozott törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke a fióktelepnél

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság magyarországi fióktelepének központja a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep számára. Néhány év elteltével azonban a központ a rendelkezésére bocsátott vagyont tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. előírása szerint ezt a fióktelepnél jegyzett tőkeként kell kimutatni. Ebből következően a fióktelep működéséhez tartósan nem szükséges pénzeszközt a külföldi székhelyű vállalkozásnak hitelként kell a fióktelep rendelkezésére bocsátania. Ha időközben a külföldi vállalkozás központja mégis arra az álláspontra jut, hogy a hitel még vissza nem fizetett részét tartósan a fióktelep rendelkezésére bocsátja, ezt megteheti egy megállapodás megkötésével, amelyben a fióktelep könyvelésében hitelként nyilvántartott követelését a fióktelep tartós rendelkezésére bocsátja, és intézkedik a hitelnek megfelelő összegű jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése felől. Könyvelése: T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség központtal szemben – K Jegyzett tőke. A jegyzett tőkének a fenti módon történő megemelése nem minősül a hitel elengedésének, és semmilyen adó-, illeték- vagy járulékfizetéssel nem jár!?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a jegyzett tőke változását a fióktelepnél is csak a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával lehet a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni: T 4792 – K 411. A jegyzett tőkekénti bejegyzést követően a fióktelepnek a kölcsönkövetelésnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Fordított adózás alvállalkozó, fővállalkozó, megrendelő kapcsolatában

Kérdés: A társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot építtet, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. Kérdéseink:
1. Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi, és egyben fizetendő áfaként is bevallja az adott időszaki bevallásában?!
2. Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámlát bocsátanak ki a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen?
3. Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az Áfa-tv. 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni?! Van-e ennek bármilyen jelentősége?
4. Jól gondoljuk-e, hogy nem befolyásolja a fentieket, hogy a fővállalkozó és a megrendelő az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban nem jelentkezett be az áfa alá?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ezeknek a törvényhelyeknek csupán az az alkalmazási feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyiknek se legyen olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A jogi személyek esetében az új Ptk. rendelkezéseit alkalmazni kell. Mivel az osztalékfizetésre vonatkozóan az új Ptk. az ügyvédi iroda esetében külön rendelkezést nem tartalmaz, a gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Vadásztársaság végelszámolása

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utolsó üzleti évéről készült – a végelszámolást lezáró – számviteli törvény szerinti beszámolót is.A bírósági nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell többek között az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
98
99
100
…
262