2583 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Kijavítási kérelemmel kapcsolatos a kérdésem. Tudomásom szerint ez az új jogintézmény alkalmas arra, hogy az adókötelesként kezelt ingatlan-bérbeadásnál elmulasztott adókötelessé tétel bejelentését pótoljuk. Milyen formában kell ezt megtenni?

Kérdés: A kft. alkalmazottja elszámolhat-e gépkocsiköltséget, ha a kft. érdekében használt gépkocsi tulajdonosa az alkalmazott férje? A cégautóadót mindig a gépkocsi-tulajdonos fizetné meg, amelyekben az alkalmazott – számlák alapján – költséget számol el. A gépkocsi-üzemeltetés – költségtérítés alapjául szolgáló – számláit kinek a nevére kell kérni? A gépkocsi-tulajdonos, az alkalmazott (aki a költségtérítést elszámolja), a kft. (akinek érdekében használják a gépkocsit)? Nem a gépkocsi-költségtérítéssel kapcsolatban kérdezünk! Van-e lehetőség a parkolási díj elszámolására, költségtérítésre, ha a parkolást magántulajdonban lévő telefonon rendezik, a parkolás díja a telefonszámlán jelenik meg?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Társaságunk idegen földterületen álló olyan építésiengedély-köteles felépítményt tervez vásárolni, amelynek kb. 90%-os a készültségi foka, a használatbavételi engedély megkérése előtt áll. Jól látjuk, hogy az ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozó ingatlannak minősül? Amennyiben a felépítményt továbbértékesítjük, a fenti pont alapján termékértékesítésnek minősül? Az előző ügylet kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik ráépítés jogcímén?

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?

Kérdés: 2011. évben "A" társaság 100 egységgel tartozott "B" társaságnak. "B" társaság követelését "C" társaság javára lefoglalta, melyre "B" társaság bírósági keresetet nyújtott be. "A" társaság 2011. évben bírói letét útján teljesítette kötelezettségét, és kérte a bíróságot, hogy az átutalt összeget teljesítési letétként fogadja el, majd azt kizárólag a jogosultságát jogerős bírósági határozattal igazoló jogosult részére fizesse ki. Ez 2012-ben történt meg. Mikor kellett "A" társaságnál könyvelni? Mikor szűnik meg "A" társaság kötelezettsége a jogosulttal szemben?

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő (nem lízingelt, 100%-ban kifizetett) személygépkocsikat dolgozóink engedélyezetten magáncélra is használhatják. A cégautóadót megfizetjük. Kell-e útnyilvántartást vezetni a jelenlegi törvényi szabályozás szerint?

Kérdés: A 6390. kérdéssel kapcsolatosan kérdezem: ha a pénzkezelő személye elkülönül, és előleget adunk ki a pénztárból, csak a pénzmozgást könyveljük (az előleg kiadása és a különbözet visszavételezése) a pénzmozgás dátumával. Nem derül ki a válaszból az, hogy az előlegből fizetett számlák milyen dátummal kerülnek a könyvekbe? A 8. hó 31-i számlával szeptember 1-jén számol el a kolléga. A számlát a könyvelés szeptember 20-ig nem látta, csak a pénztáros, könyvelésre csak a havi zárás után, október elején kerül. Önellenőrizni kell emiatt az augusztusi áfát? Hogyan kell kezelni azokat az eseteket, ha a dolgozó például 2 hónapja kiküldetésen van, hogyan számol el 30 napon belül az előleggel? Vagy ha nem vesz fel elő­leget a kiküldetésre, elszámoláskor a tényleges pénztári kifizetés és a készpénzes számlák dátuma el fog térni egymástól. Ha ezek hónapot is átlépnek, mikorra könyveljük?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?