184 talált állásfoglalás a nyilvántartásba vétel kifejezésre

Kérdés: A bt. két tagja (90+10 százalékos vagyoni betéttel) közül kilép a 10%-os vagyoni betéttel bíró tag, és a belépő új tag a benn maradó tag 40%-os vagyonibetét-részét is megveszi. A kilépés napjára elkészítjük a közbenső mérleget. A benn maradó régi tag 40%-os vagyoni betétjére jutó eredménytartalékot is ki lehet fizetni, mint vállalkozásból kivont jövedelmet?

Kérdés: Kisvállalkozói kedvezmény igénybe vehető-e egyéni vállalkozónál a korábbi (2007, 2006) években bankszámlán lekötött fejlesztési tartalék értékében? A lekötött összeg 3 millió Ft, a beruházás értéke (2008-ban) 12 millió, csökkenteni kell-e a lekötött 3 millió Ft-tal a beruházás értékét a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésénél?

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?

Kérdés: A 2361. és a 3937. számú kérdésekre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezzük: elég-e, ha havonta egyszer számoljuk el a beltaggal a készpénzes számlákat? Jó-e az, ha a kiadási és a bevételi pénztárbizonylat nem szigorú számadású, hanem egy saját belső sorszám alapján, elszámolásonként – havonta – a sorszámot eggyel növeljük? A házi készítésű kiadási és bevételi pénztárbizonylatot alá kell-e írnia a pénz be- és kifizetőjének?

Kérdés: A kft. új ügyvezető igazgatója most szembesült a cég könyvelési/számviteli hiányosságaival. Például nincs számlarend! Milyen alapvető számviteli és pénzügyi eljárásokat szabályozó szabályzatoknak kell lenni egy kft.-nél? Mi vonatkozik a tárgyieszköz-nyilvántartásokra? Milyen törvényben, hol vannak ezek a kötelező szabályzatok elrendelve?

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?

Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?

Kérdés: Nem fizető vevőinkkel szemben ügyvédünk elindította a felszámolási eljárást. Az ügyvédtől megkaptuk, hogy milyen összegeket kell átutalnunk: az APEH-hoz felszámolási eljárási illetéket, az IM-hez felszámolás-közzétételi díjat, a Fővárosi Bíróságnak hitelezői nyilvántartásba vételi díjat. Hova kell könyvelni ezeket? Az egyik felszámolási eljárásba bejelentkeztünk, átutaltuk a nyilvántartásba vételi díjat. A felszámolási eljárást megszüntették, a cég kifizette felénk tartozását, és visszautalta a nyilvántartásba vételi díjat is. A visszaérkezett díj egyéb bevétel?

Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?