Személygépkocsi magáncélú használata

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. §-a alapján a cégautóadót 2009. február 1-jétőla személygépkocsi tulajdonosának kell megfizetnie. Ez igaz abban az esetben is,ha a társaság a személyautókat béreli, függetlenül attól, hogy a bérbeadó magánszemélyvagy nem magánszemély. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címke:

Pénzkezelés szabályozása

Kérdés: A 2361. és a 3937. számú kérdésekre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezzük: elég-e, ha havonta egyszer számoljuk el a beltaggal a készpénzes számlákat? Jó-e az, ha a kiadási és a bevételi pénztárbizonylat nem szigorú számadású, hanem egy saját belső sorszám alapján, elszámolásonként – havonta – a sorszámot eggyel növeljük? A házi készítésű kiadási és bevételi pénztárbizonylatot alá kell-e írnia a pénz be- és kifizetőjének?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, ha a beltag kezeli a pénzt,akkor a készpénzes számlákat azon a napon kell elszámolni, amikor a készpénztényleges kifizetésére sor került. Ha a társaság pénzkezelési szabályzataszerint a készpénzt nem a beltag kezeli, ezzel a feladattal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:

Számviteli szabályzatok

Kérdés: A kft. új ügyvezető igazgatója most szembesült a cég könyvelési/számviteli hiányosságaival. Például nincs számlarend! Milyen alapvető számviteli és pénzügyi eljárásokat szabályozó szabályzatoknak kell lenni egy kft.-nél? Mi vonatkozik a tárgyieszköz-nyilvántartásokra? Milyen törvényben, hol vannak ezek a kötelező szabályzatok elrendelve?
Részlet a válaszából: […] A választ a társaság felelősségével kezdjük.A 2001. január 1-jével hatályba lépett számviteli törvény2003. január 1-jétől arra kötelezi a vállalkozót (a társaságot), hogy akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével,az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Iktatás

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] Arra vonatkozóan külön jogszabályról nem tudunk, ami a gazdálkodószervek (ideértve a kft.-t is) iratkezelését, az iktatás módszerét tételesenszabályozná. Jellemzően az adott szakterületet szabályozó rendelkezésekbőlkövetkezik, hogy az adott szakterület bizonylatait miként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Devizaalapú forinthitel elszámolása

Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-a (7) bekezdésének előírásából az következik,hogy a devizaalapú szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetvekötelezettségek forintértékében történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél,továbbá mérleg-fordulónapi értékelésnél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Felszámolási eljárás illetéke

Kérdés: Nem fizető vevőinkkel szemben ügyvédünk elindította a felszámolási eljárást. Az ügyvédtől megkaptuk, hogy milyen összegeket kell átutalnunk: az APEH-hoz felszámolási eljárási illetéket, az IM-hez felszámolás-közzétételi díjat, a Fővárosi Bíróságnak hitelezői nyilvántartásba vételi díjat. Hova kell könyvelni ezeket? Az egyik felszámolási eljárásba bejelentkeztünk, átutaltuk a nyilvántartásba vételi díjat. A felszámolási eljárást megszüntették, a cég kifizette felénk tartozását, és visszautalta a nyilvántartásba vételi díjat is. A visszaérkezett díj egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az APEH-hez átutalt felszámolási eljárási illetéket az egyébszolgáltatások költségei között kell elszámolni. Az IM-hez a felszámolásközzétételi díjaként fizetett összeget pedig az igénybe vett szolgáltatásokköltségei között kell kimutatni. Ha ezen összegeket –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ingyenes szoftver nyilvántartása

Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő szoftvercsomag csak akkor tekinthetőingyenesen beszerzettnek, ha az internetről történő letöltésért sem kellettfizetni. Ez esetben a térítés nélkül átvett, vagyoni értékű jogok közöttnyilvántartásba vételre kerülő szoftvercsomag bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés targoncavásárlásról szól, az adott esetbenzárt végű pénzügyi lízingről van szó. A lízingbeadáskor kiállított számla ígyaz áfát is tartalmazta. A szabad devizagazdálkodás ad arra lehetőséget, hogy adevizabelföldiek egymás között devizaalapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Járulékbevallás önellenőrzésének könyvelése

Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az adó- ésjárulék-ellenőrzésre (önellenőrzésre) vonatkozó előírások eltérnek a számvitelielőírásoktól.Az Art. előírásai alapján az ellenőrzés, az önellenőrzés azadó alapja, az adó, a költségvetési támogatás jogszabálynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Kifizetett ellenérték visszafizetése

Kérdés: A szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés nem megfelelő teljesítése miatt a bírósághoz fordultunk. A bírósági végzés a szolgáltatót a már kifizetett ellenérték visszafizetésére kötelezte. A visszafizetésre nem került sor, mivel a szolgáltató felszámolása megkezdődött. A felszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta jogos követelésünket. Hogyan történik a fenti összeg könyvelése, mérlegbe történő beállítása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első feléből az következik, bár a szolgáltató nemmegfelelően teljesített, ennek ellenére az ellenértéket kifizették.Feltételezzük, hogy a bírósági végzés jogerőre emelkedett, és ez kötelezi aszolgáltatót a korábban kifizetett ellenérték visszafizetésére.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:
1
13
14
15
19