184 talált állásfoglalás a nyilvántartásba vétel kifejezésre

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.

Kérdés: Egy gazdálkodó szervezet az alkalmazásában lévő főkönyvelőt és a számviteli vezetőt kötelezte, hogy regisztráltassák magukat, mert a társaság több cég részére könyvviteli szolgáltatást is végez. Hogyan számolható el a regisztrált könyvelők továbbképzésének költsége? A regisztrálási díj miért a könyvelőt terheli?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ültetvényt telepített, a termőre fordulásig szükséges fenntartási műveleteket (pl. a növényvédelmet) költségként vagy a beruházás részeként számolja-e el?

Kérdés: A mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételével kapcsolatban a 764. kérdésre adott válaszban azt írják, akinek az adatlap benyújtásáig nem lenne meg a képesítés megszerzését követően a 3 éves szakmai gyakorlata, akkor az adatlapot egyelőre ne nyújtsa be. Mit tegyen az, akinek a mérlegképes könyvelői képesítés megszerzését megelőzően akár 10 éves szakmai gyakorlata van? Ő is várjon, amíg a képesítés megszerzését követően 3 év szakmai gyakorlatot tud igazolni?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkező, speciális minősítéssel (pl. hitelintézeti) rendelkező könyvvizsgálók a törvény egyéb feltételeinek való megfelelés esetén adózhatnak-e az egyszerűsített vállalkozói adó rendszerében?

Kérdés: A mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételéhez szükséges, 3 éves szakmai gyakorlatot lehet-e részmunkaidőben teljesíteni? Alkalmazottként dolgozó családtag töltheti-e gyakorlati idejét családi vállalkozású bt.-nél, kht.-nél?

Kérdés: Regisztráltatnia kell-e magát annak a mérlegképes könyvelőnek is, aki nem egyéni vállalkozóként, hanem egy intézménynél gazdasági vezetőként dolgozik?

Kérdés: Nyílt közhasznú alapítvány esetében az alapítvány nyilvántartásba vételét követően történt vagyoni hozzájárulások után igénybe vehetők-e a támogatóknál az szja- és a társaságiadó-kedvezmények, illetve milyen egyéb kedvezmények vehetők igénybe?