Lekötött tartalék feloldása

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeiből. A visszavásárlással egyidejűleg az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a visszavásárlási értékkel azonos összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett. A mérleg-fordulónapi értékelés során a visszavásárolt saját részvényekre értékvesztést számolt el a társaság. Véleményünk szerint az értékvesztés elszámolásakor korrigálni kell a lekötött tartalékba helyezett összeget, mivel az értékvesztés elszámolásával a mérleg szerinti eredmény csökken, és ezzel érvényesítésre kerül az osztalékfizetés korlátozása is. Ha nem korrigálunk, akkor a saját részvényekre elszámolt értékvesztés összege duplán jelenik meg osztalékfizetési korlátként.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak szimpatikusak, logikusak, bár aszámviteli törvény előírásaiból nem vezethetők le. A lekötött tartalékbaátvezetett összeget – általános szabályként – akkor lehet feloldani,visszavezetni a tőketartalékba, az eredménytartalékba, ha az az ok, ami miatt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés leglényegesebb elemeire tudunk – terjedelmi okokból– csak válaszolni. Éppen ezért a végelszámolás megkezdése előtt javasoljukáttanulmányozni a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VII. fejezetét(ez tartalmazza a végelszámolásra vonatkozó jogi előírásokat),...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címke:

Evás időszak után az eredménytartalék igénybevétele

Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóalanyisága az adóévetkövető üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagijogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, avállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származójövedelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés eszközök átadásával

Kérdés: A kft. tagjai az osztalékot nem készpénzben, hanem részvényben, illetve tárgyi eszközben szeretnék kivenni. Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...törvényi előírásokat indokolt figyelembe venni. Amikor a taggyűlésdönt az adózott eredmény felosztásáról, ennek keretében az osztalékfizetésről,akkor hozzon határozatot arról is, hogy a forintban – tagonként – meghatározottosztalék személyi jövedelemadóval...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.

Tagi kölcsön elengedésének illetéke

Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyszeri kedvezménye részhez kapcsolódik, azaz a 2008.évi tagikölcsön-elengedésnek 10 százalékos adóval történő osztalékkéntikifizetéséhez. Az egyszeri kedvezményt nem is az illetéktörvény szabályozza,hanem a 2008. évi LXXXI. törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék külföldi személy részére

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság Olaszországban élő olasz állampolgár tulajdonos részére év közben osztalékelőleget, majd év végén osztalékot fizet. Milyen adókötelezettség terheli a kifizető társaságot az előleg és a végleges osztalék után, figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerintaz osztalék ott adóztatható, ahol az osztalékjövedelemben részesülőmagánszemély illetőséggel bír, de minden egyezmény engedi – csökkentettmértékkel – az adóztatást a forrásnál is. Az 53/1980. (XII. 12.)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címke:

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adózáselőtti eredményt csökkentő tétel igénybevételének nem feltétele a beruházásnakabban az adóévben történő üzembe helyezése, amelyben él a kedvezménnyel azadózó. A Tao-tv. szerint meghatározott tárgyi eszköz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: A SZL 182/3808-as kérdés alatt megjelentekkel kapcsolatban kérdezem: Mi van akkor, ha e kis összeg után már levonták a 14%-ot? Hogyan lehetne ezt visszakérni? A levonó társaságtól, mely már átutalta az APEH-nek, vagy esetleg év végén, a bevallással egyidejűleg az APEH-en keresztül?
Részlet az állásfoglalásából: […]

Ha az 50 ezer forintot meg nem haladó összegből levonták a 14 százalék ehót, azt a társaság önellenőrzés keretében rendezheti és fizetheti vissza a tagnak (részvényesnek).

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...merülhetne fel költség. Nem világos a kérdésbőlmilyen jogcímen kap az amerikai tulajdonos Magyarországról jövedelmet(tulajdonosként osztalékra lehet jogosult, ami nem minősül közvetlenköltségnek, illetve az irányításban történő részvétel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Korábbi évek osztaléka 2008-ban

Kérdés: 2004. évben jóváhagyott osztalék 2008. évben történő kifizetése esetén milyen szja-levonások történnek az osztalékból? Van-e ehofizetési kötelezettség, ha igen, hány százalék?
Részlet az állásfoglalásából: […]

A 2004. évben jóváhagyott osztalék 2008. évben történő kifizetésére a 2008. évben érvényes szabályok vonatkoznak.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. december 11.
1
…
40
41
42
…
68