Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...1998. évi XI. tv. szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A jogi személyek esetében az új Ptk. rendelkezéseit alkalmazni kell. Mivel az osztalékfizetésre vonatkozóan az új Ptk. az ügyvédi iroda esetében külön rendelkezést nem tartalmaz, a gazdasági társaságokra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetőképességi nyilatkozat

Kérdés: A 2014. év zárása során az osztalék jóváhagyásával és kifizetésével kapcsolatosan merült fel a fizetőképességi nyilatkozat szükségességének kérdése. Az osztalékfizetéshez a Gt. szerint az ügyvezetőtől fizetőképességi nyilatkozat kellett, amelyet a cégbírósághoz is meg kellett küldeni. Az új Ptk.-ra áttért cégeknek is szükséges ilyen nyilatkozatot tenni, és a cégbírósághoz az osztalékfizetés előtt megküldeni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek az érvényesülését. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címke:

Osztalék a Gt. hatálya alatt

Kérdés: A 6557. kérdésre adott válaszuk szerint az új Ptk. rendelkezései nem teszik lehetővé a tulajdoni hányadtól való eltérést az osztalékfizetés során. Amennyiben a kft. a társasági szerződését még nem módosította, azaz a Gt. hatálya alatt áll, ez évben (2014. évről) dönthet-e még úgy a taggyűlés, hogy a tulajdoni hányadtól eltérően vesznek fel osztalékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 132. §-ának (3) bekezdése alapján a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt adózott – az Szt. előírásai szerint meghatározott – eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem fizetett osztalék elajándékozása

Kérdés: A kft. tagja jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékköveteléssel rendelkezik a kft.-vel szemben, amelyet egy (a kft.-ben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező) másik magánszemélynek ajándékoz. Milyen jogcímen lehet a másik magánszemély számára ezt a kifizetést teljesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– a követeléssel szembeni alapvető követelmények sem.Utalni kell az új Ptk. 3:185. §-ára is. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szól döntés meghozatalának időpontjában (ez a számviteli beszámoló elfogadásának időpontja) a társasággal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 12.

Kiváló tagnál osztalékelőleg

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik tagja kiválik az ügyvédi irodából. A belső kimutatások alapján jogosult a 2014. év 01-09. hónapok során termelt "eredményre", amelyet az ügyvédi iroda ki szeretne fizetni, de a kilépő tag nem tudja azt felvenni osztalékelőlegként. Ez vállalkozásból kivont jövedelem lesz? A probléma az, hogy az idén már vett fel osztalékelőleget, amelyet a 08-as bevallásban is szerepeltettünk. Hogyan kell korrigálni a kifizetést? Fizettessük vissza az előleget? Önellenőrizni kell a 08-as bevallásait?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vonatkozó előírása szerint, ha az osztalékelőleg visszafizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.Véleményünk szerint, ha az ügyvédi irodánál...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Korlát-e a törzstőke összege az osztalék kifizetésénél?

Kérdés: Van-e osztalékfizetési korlátozás a régen alakult kft.-re, ha idén a 2012-ben jóváhagyott osztalékot kívánja kifizetni, és törzstőkéje csak 500 ezer Ft? Fizethet-e osztalékot két tulajdonos esetében csak az egyiknek, és a másiknak csak egy fél év múlva?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gondoskodnak a szükséges tőkeemelés fedezetéről?A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész eladása osztalékkikötéssel

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2013 decemberében eladta az üzletrészét. A vevővel úgy állapodott meg, hogy a 2013. évi osztalék még az eladót illeti meg. Az osztalék elfogadásakor természetesen már a vevő szerepel tulajdonosként a tagjegyzékben. Az ilyen megállapodás jogszerű? Ha igen, milyen jogszabályi hivatkozás alapján? Ha nem, van-e a problémának jogszerű megoldása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...2013-ban hatályos Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A hivatkozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összege alá.Az osztalékelőlegnél az új Ptk.-ban nem feltétel, hogy a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, ha az osztalékfizetésnek nem lenne jogszabályi lehetősége. Az új Ptk. azonban rögzíti – nem a feltételek között –, ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 9.

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...birtokában annak tulajdonosa, tulajdonosai dönthetnek a kft. adózott eredményének a felhasználásáról, az öröklést követően az újabb osztalékfizetés jóváhagyásáról.A jóváhagyott osztalék nagysága (10 millió forint) nem befolyásolhatja annak az örökség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 4.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettség.A kérdés adatai alapján "B" kft. nem szerezheti meg az "A" cég üzletrészét, mivel törzstőkén felüli vagyona nincs (osztalékfizetésről sem határozhatnának a tulajdonosok). Így – az egyetemleges felelősség elvéből következően – a "B" kft...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
8
9
10
…
21