Találati lista:
81 Osztalék az ügyvédi irodánál
Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.
82 Fizetőképességi nyilatkozat
Kérdés: A 2014. év zárása során az osztalék jóváhagyásával és kifizetésével kapcsolatosan merült fel a fizetőképességi nyilatkozat szükségességének kérdése. Az osztalékfizetéshez a Gt. szerint az ügyvezetőtől fizetőképességi nyilatkozat kellett, amelyet a cégbírósághoz is meg kellett küldeni. Az új Ptk.-ra áttért cégeknek is szükséges ilyen nyilatkozatot tenni, és a cégbírósághoz az osztalékfizetés előtt megküldeni?
83 Osztalék a Gt. hatálya alatt
Kérdés: A 6557. kérdésre adott válaszuk szerint az új Ptk. rendelkezései nem teszik lehetővé a tulajdoni hányadtól való eltérést az osztalékfizetés során. Amennyiben a kft. a társasági szerződését még nem módosította, azaz a Gt. hatálya alatt áll, ez évben (2014. évről) dönthet-e még úgy a taggyűlés, hogy a tulajdoni hányadtól eltérően vesznek fel osztalékot?
84 Ki nem fizetett osztalék elajándékozása
Kérdés: A kft. tagja jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékköveteléssel rendelkezik a kft.-vel szemben, amelyet egy (a kft.-ben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező) másik magánszemélynek ajándékoz. Milyen jogcímen lehet a másik magánszemély számára ezt a kifizetést teljesíteni?
85 Kiváló tagnál osztalékelőleg
Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik tagja kiválik az ügyvédi irodából. A belső kimutatások alapján jogosult a 2014. év 01-09. hónapok során termelt "eredményre", amelyet az ügyvédi iroda ki szeretne fizetni, de a kilépő tag nem tudja azt felvenni osztalékelőlegként. Ez vállalkozásból kivont jövedelem lesz? A probléma az, hogy az idén már vett fel osztalékelőleget, amelyet a 08-as bevallásban is szerepeltettünk. Hogyan kell korrigálni a kifizetést? Fizettessük vissza az előleget? Önellenőrizni kell a 08-as bevallásait?
86 Korlát-e a törzstőke összege az osztalék kifizetésénél?
Kérdés: Van-e osztalékfizetési korlátozás a régen alakult kft.-re, ha idén a 2012-ben jóváhagyott osztalékot kívánja kifizetni, és törzstőkéje csak 500 ezer Ft? Fizethet-e osztalékot két tulajdonos esetében csak az egyiknek, és a másiknak csak egy fél év múlva?
87 Üzletrész eladása osztalékkikötéssel
Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2013 decemberében eladta az üzletrészét. A vevővel úgy állapodott meg, hogy a 2013. évi osztalék még az eladót illeti meg. Az osztalék elfogadásakor természetesen már a vevő szerepel tulajdonosként a tagjegyzékben. Az ilyen megállapodás jogszerű? Ha igen, milyen jogszabályi hivatkozás alapján? Ha nem, van-e a problémának jogszerű megoldása?
88 Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése
Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
89 Elhunyt ügyvezető osztaléka
Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
90 Opció lehívása akadályokkal
Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
