Bankkártyához kapcsolódó díj

Kérdés: Társaságunk bankkártya-elfogadó hely. Ezzel kapcsolatosan kérdezem: a bank által levont díjat bankköltségként vagy a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […]

A bankkártyával kapcsolatosan fizetett díjat – mint a pénzügyi szolgáltatás ellenértékét – bankköltségként kell elszámolni a bankkártyát elfogadó társaságnál.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Záloghitel elszámolása

Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből ugyan nem tűnik ki, a kft. zálogkölcsönnyújtását csak hitelintézettel kötött szerződés, megállapodás alapján,valójában ügynöki konstrukcióban végezheti. A kft. a zálogtárgy átvételekor ahitelintézet nevében nyújtja a zálogkölcsönt (és nem záloghitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi vállalkozás a hitelintézetek és a pénzügyivállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.A Korm. rendelet 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy a máshol iselőforduló gyakorlat hibáira, jogszabályellenes voltára rávilágítsunk. Bár a faktorálás, a faktoringtevékenység fogalma a hatályosjogszabályokban nincs meghatározva, a Hpt. értelmező rendelkezése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Követelés faktorálása

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatjogszabályellenes, nem felel meg sem az Szt., sem a Ptk. előírásainak.A követelések faktorálásával részletesen foglalkoztunk aSzámviteli Levelek 125. számában a 2550. kérdésre adott válaszban.A faktoringtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Zálogházi tevékenység könyvelése

Kérdés: A kft. zálogházi tevékenységet végez úgy, hogy nem minősül pénzügyi intézménynek. A hitelintézet a zálogkölcsönnyújtás pénzügyi fedezetét a kft. elkülönített bankszámlájára utalja át, a zálogkölcsön kifizetése az ezen bankszámláról felvett pénzeszközökből a házipénztáron keresztül történik. A zálogtárgyakat a kft. őrzi. A zálogkölcsön törlesztésekor, illetve annak visszafizetésekor az ügyfél a törlesztőrészletet, a kölcsön összegét, illetve a kamatot, a kezelési és egyéb költségeket a kft. pénztárába fizeti be. A ki nem váltott zálogtárgyakat a hitelintézet értékesíti a kft.-nek, a kft. pedig harmadik személyeknek. A zálogházi tevékenységgel kapcsolatos gazdasági eseményeket hogyan kell a kft.-nél elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A zálogkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül.Így azt jellemzően pénzügyi vállalkozás végezheti, illetve a hitelintézettelkötött szerződés, megállapodás alapján végezheti nem pénzügyi vállalkozás is,ügynöki konstrukcióban. Az ügynöki konstrukció adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Követelések faktorálása

Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalni kell arra, hogy a faktorálás, afaktoring-tevékenység fogalma a hatályos jogszabályokban nincs meghatározva. AHpt. értelmező rendelkezése szerint pénzkölcsönnyújtás a követelésnek -az adóskockázatának átvállalásával vagy anélkül történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Pénzügyi szolgáltatás közvetítése

Kérdés: Ügynökként megbízóm pénzügyi szolgáltatását közvetítem az ügyfelek felé. A KSH besorolása alapján szolgáltatásom adóköteles, a megbízóm azonban ezt vitatja.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 25. pontja szerint amelléklet 1-24. pontjaiban felsorolt termékértékesítések ésszolgáltatásnyújtások más nevében és javára történő közvetítése tárgyiadómentes tevékenységnek minősül akkor is, ha közvetítő megbízója nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Befektetési jegy

Kérdés: OTP-s befektetési jegy eladása áfakörbe tartozik-e? Ha igen, akkor az eladási ár vagy az árfolyamnyereség az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai tárgyi adómentesség alá tartoznak. A befektetési jegyek eladása, értékesítése is ebbe a körbe tartozik.Az áfa alapja – általában – a teljesítés ellenértéke. Ebből viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Munkáltatói kölcsön

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a dolgozóknak adott kölcsön, ha annak kamata kisebb, mint a jegybanki alapkamat +5 százalék – vagy ha a munkáltató bizonyítja, hogy a szokásos kamat ennél kisebb –, akkor a szokásos kamathoz viszonyított kamatkedvezmény címen adóköteles jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
1
3
4
5
6