Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] Az egyes meghatározott juttatásokat hatályon kívül helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy ezen juttatások fedezetét bérként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Számlázás céges autó magáncélú használatáért

Kérdés: Köszönöm a 7816. kérdésre adott válaszukat. Az első könyvelési tétel véleményem szerint: T 3613 – K 91-92, 467. Jól gondolom? Mivel a munkavállaló nem fizeti ki a teljes piaci árat, juttatásban részesül? Abban az esetben is így kellene könyvelni, ha egyáltalán nem kérünk a magánhasználatért hozzájárulást (de továbbra sincs tiltva a magánhasználat)? Ilyen esetben is kell könyvelni juttatásként a ki nem fizetett lízingdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 399. számában a 7816. kérdésre adott válaszban a céges autó magáncélú használatához kapcsolódó számlázással foglalkoztunk. A fenti kérdésben hivatkozott könyvelési tételt a kérdező helyesen gondolja. A válaszban utaltunk arra, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Eladott gép visszavétele

Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, pontos válasz csak akkor adható, ha maga a kérdés minden lényeges elemre kitér. Nincs szó arról, hogy a gépet a megrendelő használta-e vagy sem. (Nyilvánvalóan használta, ennek kapcsán jött rá arra, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Követelésvásárlás ingatlan átvételével

Kérdés: Vállalkozásunk követelést vásárolt névérték (100 egység) alatt 20 egységért. Ezt a 36. számlacsoportban könyveltük, a különbözetet (80 egységet) a 0. Számlaosztályban vettük nyilvántartásba. A követelés megtérüléseként egy ingatlant vettünk át a kötelezettől 80 egységben. Az ingatlan vételárával szemben kivezettük a nyilvántartott követelést (20 egységet). Az ingatlan vételára és a nyilvántartott követelés közötti különbözetet (60 egység) a szállítóval szemben a 97. számlacsoportban könyveltük. A 0. Számlaosztályban nyilvántartott követelésünket (20 egység) elengedtük. A követeléssel tartozó vállalkozás kapcsolt vállalkozás. Helyes-e az ingatlanvásárlás kiegyenlítésének könyvelése? Az elengedett követelés (20 egység) könyvelése megjelenik-e a könyvelésben? Van-e társaságiadó-vonzata?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az ingatlan átvételének a könyvelése nem pontos. Ezért számlaösszefüggésekkel bemutatjuk a kérdésben leírt gazdasági műveleteket.A követelésvásárlást valóban a 36. számlacsoportban kell nyilvántartásba venni: T 3651 – K 384 (4799), a vételáron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Számlázás céges autó magáncélú használatáért

Kérdés: A társaság a munkavállalóknak szeretne számlázni a céges autó magáncélú használatáért (havi fix díjat). Az áfát piaci érték után kellene megfizetni, de a számlázott összeg alacsonyabb lesz a piaci árnál. Hogyan kell kezelni és könyvelni a számlán szereplő áfa és a kalkulált áfa közötti különbözetet? A számlán szerepelnie kell a kalkulált fizetendő áfának?
Részlet a válaszából: […] A választ a céges autó magáncélú használata minősítésével kezdjük.Ha a cég a céges autót a munkavállalók rendelkezésére bocsátja, és azért térítést kér, akkor a céges autó tényleges használatát indokolt számlázni, természetesen piaci értéken. Tekintettel azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Különböző időpontokban beszerzett részvények elszámolása

Kérdés: A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy az azonos jogokat megtestesítő tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) nyilvántarthatók beszerzésenként külön-külön, illetve csoportosan is.Ha a részesedéseknél a csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Bérbeadás útján hasznosított ingatlan értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. A bérlővel kötött szerződésben a bérleti díjat a piaci árat jelentősen meghaladó összegben határozták meg. Javasolható-e az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírást ehhez, a piaci árat meghaladó bérleti díjhoz igazítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-a szabályozza az eszközök évenként elszámolandó értékcsökkenésének a megállapítását. Nyilvánvalóan az előírás a bérbeadás útján hasznosított ingatlanokra is vonatkozik.Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerint az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Étel-ital automatából történő vásárlás kártyafeltöltéssel

Kérdés: A vállalat étel-ital automatából értékesít termékeket. Az automatából a vásárlók nem bankkártyával, nem készpénzzel, hanem egy előre feltöltött kártyával tudnak vásárolni. A kártyafeltöltés előre, online rendszerben történik. A kártyafeltöltés előlegnek vagy előre fizetett összegnek számít? Kötelező a kártyafeltöltésről számlát kiállítani a vásárlónak? Van áfatartalma a kártyafeltöltésnek? Hogyan könyveljük, ha valaki 5000 Ft egyenleget tölt fel a kártyájára?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: feltételezzük, hogy előre feltöltött kártyával vásárlók az étel-ital automatából vásárolt termékért piaci árat (áfát is magában foglaló piaci árat) "fizetnek". Az automatából vásárolt termék árbevételként elszámolt összege fedezi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] A tartási szerződésre vonatkozó előírásokat a Ptk. 6:491-6:496. §-ai tartalmazzák. Ezen előírásokat a kérdés szerinti szerződés – úgy tűnik – tartalmazza azzal, hogy a kft. a tartásra kötelezettséget az ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalta magára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvényben 2016-tól módosultak a származékos ügyletekre vonatkozó előírások. A módosult előírások szerint – a kérdés szerinti ügylethez kapcsolódóan – származékos ügylet olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
1
7
8
9
27