1098 talált állásfoglalás a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Egyik ügyfelünk munkaerő-kölcsönzés útján biztosítja egyes tevékenységéhez a munkavállalókat. A kölcsönzőcég értelemszerűen ezt minden hónapban rendre számlázza. Az így számlázott összeget személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?

Kérdés: A kivaadónem cégünknél összegszerűségét tekintve a munkabérek utáni szochót váltja ki a legnagyobb arányban. Könyvelhetjük a szocho mintájára – mint járulékot – költségként, vagy az egyéb ráfordítások között van a helye, illetve teljes összegében mint eredményt terhelő adó jelenik meg a könyvelésben és az eredménykimutatásban?

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
–termékkóstoltatásra,
–kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
–mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
–forgalom után számolt bónuszként,
–rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)

Kérdés: Az áramszolgáltatótól hálózatfejlesztést rendeltünk meg. Valamennyi munkát ők végeztek el, nemcsak a hálózatfejlesztést, hanem közcélú kábel kiépítését is, amelyről számlát állítottak ki. A teljes számla áfatartalmát visszaigényeltük. Hogyan aktiválom a hálózatfejlesztést, beleértve a földkábel értékét is?

Kérdés: Nagyberuházás kapcsán víziközmű kiépítése van folyamatban. A kiépítés kivitelezési költségeit társaságunknak kell fedeznie, de ezt követően a kiépített közművet térítésmentesen át kell adnunk az önkormányzatnak. Az elnyert támogatás terhére a közműkiépítés költségét is elszámolhatnánk. Amikor átadom a közművet, az kikerül a könyvekből, hogyan tudnám a hozzá tartozó fejlesztésitámogatás-bevételt elszámolni? Mivel az ingyenes átadáskor ráfordításként számolom el az eszköz értékét, mondhatnám azt, hogy ezt a ráfordítást ellentételezem a fejlesztésitámogatás-bevétellel, de még az is bonyolítja a helyzetet, hogy előfordulhat, hogy csak egy évvel később kapjuk meg a támogatást, mint amikor az eszközt átadom az önkormányzatnak. (Fejlesztési támogatásra az a szabály, hogy csak a folyósításkor, és csak a még hátralévő nettó érték értékcsökkenésének arányában számolhatom el bevételként.) Mi a helyes megoldás ebben az esetben?

Kérdés: Társaságunk költségek és ráfordítások ellentételezésére 2020-ban támogatási előleget kapott. A támogatás elszámolása és benyújtása 2021-ben a mérlegkészítés előtt megtörtént. Az Szt. 33. §-a (7) bekezdése alapján társaságunk élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatás összegét időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben a 2020. évi beszámolóban elszámolta. A támogatás elfogadásáról a határozatot a beszámoló beadása után visszafizetési kötelezettség mellett kapta meg. A visszafizetendő támogatás összegét egyéb ráfordításként a visszafizetés tárgyévében (2021. év) vagy önellenőrzéssel (háromoszlopos beszámoló) kell könyvelni?

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.