1080 talált cikk a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.

Kérdés: A 1056/2016. (II. 16.) Korm. határozat alapján az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból MAHOP-2.5 kódszámú, "A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása" megnevezésű pályázattal elnyert támogatás az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalék javára elszámolt támogatásnak minősül?

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?

Kérdés: Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokból értékvesztésként kimutatott sornak tartalmaznia kell-e a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenéseként kivezetett selejtezésének értékét?

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani, ha a károkozó a kárt köteles megtéríteni?

Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.

Kérdés: Társaságunk Németországban bejegyzett, a német tőzsdén forgalmazott részvényeket birtokol. A részvények után járó osztalékból a német letétkezelő 26,38% osztalék utáni adót vont le. Milyen módon tudja társaságunk a levont osztalékadót beszámítani, beszámíthatja-e az egyéb képződött eredménye alapján fizetendő társasági adóba?

Kérdés: Az építőipari tevékenységgel foglalkozó cég egy csarnoképítésben alvállalkozóként vett részt. A vállalkozás leszámlázta a kialkudott ár szerinti tételeket. A pótmunka igazoltan pluszként jelent meg, amelyet a megrendelő elfogadott, viszont a fővállalkozóval szemben az igazolás a mai napig nem történt meg. Az ügy jogi útra terelődött. Ilyen esetben mi vonatkozik a pótmunkára, amelyet nem lehet számlázni?