1080 talált cikk a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: A bt. árukészletének nettó értéke 3500 E Ft. 2600 E Ft bérleti díjjal tartozik a számára üzlethelyiséget bérbe adó "A" kft.-nek. Az "A" kft. a fennálló tartozás kiegyenlítésére készített egy engedményezésre vonatkozó szerződést, amelyben a bt. az engedményező, az "A" kft. az engedményes, és a "J" kft. az engedményezett. A "J" kft.-nek eladott árukészlet számla szerinti értéken bruttó 2500 E Ft. A bt. – a szerződés szerint – az "A" kft.-re engedményezi a "J" kft.-vel szembeni követelését a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére. A "J" kft. a 2500 E Ft-ot közvetlenül az "A" kft. bankszámlájára utalja át. Az árukészletet az "A" kft. felleltározta, és átadta a "J" kft.-nek. A bt. könyvelésében hogyan kell ezeket az eseményeket könyvelni, tekintettel az értékkülönbözetekre is?

Kérdés: Kérem, írjanak a népegészségügyi termék­adó (neta) elszámolásáról.

Kérdés: Társaságunk 2012-ben a 2009-2010. évekre utólagos adómegállapítást kapott a NAV ellenőrzése során. Az adóhiányt befizettük. Könyvvizsgálóval egyeztetve 2012-re könyveltük, ráfordításként elszámolható adóról van szó, annak összegével növeltük a társaságiadó-alapot. A vonatkozó évekre társaságiadó-önellenőrzésnek van-e helye az adózó javára, mivel 2009-2010. években nem szerepel a ráfordítások között?

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?

Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?

Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?