Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszából: […] Bár a számviteli törvény a rendeltetésszerű használat fogalmát külön nem határozza meg, arra az eszközök fogalmi meghatározásából, az eszközök bekerülési értékéből következtetni lehet. Ez a konkrét esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Optikai hálózat kiépítése

Kérdés: A cég szervereinek székhelyén lévő szerverek telephelyen történő elérhetősége, hozzáférhetősége érdekében optikai hálózat kiépítésére került sor. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Az optikai hálózat kiépítésével egy önálló funkció(k) ellátására alkalmas eszköz jön létre, amelyet az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. Feltételezve, hogy a kiépített optikai hálózat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál külön kezeljük a munkagép közös beszerzését, illetve a közösen beszerzett munkagép üzemeltetési költségeinek az elszámolását, annak lehetséges formáit.Helyesen látják, hogy a közösen beszerzett munkagépet csak az egyik társaság (az "A" társaság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint a Tao-tv. hatálya alá tartozó cég a 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: A bérelt üzlethelyiséget felújítottuk. Az elhasználódott járólapokat kicseréltük, a mosdóhelyiségben kicsempéztük a mosdót, új WC-kagyló, új mosdó van a régi helyett. Lehet ezt karbantartásnak tekinteni? Az 5 év alatt elhasználódott lapokat, csempéket, berendezési tárgyakat cseréltük ki.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtak nem minősülnek felújításnak, mint ahogyan a kérdező írja. (A hétköznapi szóhasználat mellett a felújításnak nevezett munkák számvitelileg nem tekinthetők felújításnak!)Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Kizárólag a munkavállalók által használt eszközök

Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felsorolt eszközök közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mivel azokat kizárólag a munkavállalók, a cég dolgozói használják, hasznosítják. Ezen eszközöket (hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal, de ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Sajátos beruházási költségek

Kérdés: A társaság 2018-ban bevásárlóközpont építésébe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Van még egy kereskedelmi menedzser, egy projektmérnök és egy adminisztrátor. Az ő bérüket, járandóságukat el lehet-e számolni a beruházás költségei között? A társaságnak csak a bevásárlóközpont bérbeadásából, esetleges értékesítéséből lesz majd bevétele. Hozzárendelhető-e mindenkinek a bére a beruházáshoz, vagy a felsorolt alkalmazottak költségeit esetleg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaságnál valóban felmerülhetnek olyan költségek, amelyek az adott bevásárlóközpont-beruházáshoz szorosan kapcsolódnak. Így azok az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint – mint az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Vállalkozás lakóingatlanának bérbeadása

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdésének h) és i) pontja alapján a fizetendő adót csökkentő tételként nem vonható le a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó, valamint a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Családi ház felújításának, karbantartásának áfája

Kérdés: A 6417-es kérdésre adott válaszuk szerint – áfa szempontjából – a karbantartást is úgy kell családi ház esetében tekinteni, mint a felújítást. A családi házban adóköteles tevékenység folyik. A következő tevékenységek áfája levonható-e, vagy karbantartásnak minősül, és nem vonható le? Csapcsere, gázkészülék javítása, égő-, lámpacsere, bojler javítása, kulcsmásolás, redőny javítása, zuhanyozó-, kádcsere?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. nem tartalmaz külön-külön értelmező rendelkezést a felújításra, illetve a karbantartásra. Az Áfa-tv. a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást különbözteti meg alapvetően, de a sajátos szolgáltatásnyújtások között sem a felújítás, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés hosszúra sikeredett, de két lényeges tétel kimaradt belőle. Egyrészt az, hogy a bérelt ingatlan milyen tárgyi eszköz (mivel az ingatlan többfajta tárgyi eszköz gyűjtőfogalma), feltételezzük, hogy építési telek. Másrészt az, hogy a telektulajdonosok a telek vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
1
10
11
12
61