Készárukészlet piaci értéke, értékvesztése

Kérdés: Cégünk megrendelésre gyárt termékeket, kialkudott elfogadott áron. Év végén az önköltséget a piaci értékre, a kialkudott árra korrigáltuk. Elfogadható-e ezen értékvesztés elszámolása a társasági adóban, ha nem valósul meg a tartósság? Vagy a valódiság elvét követve elfogadható az a tény, hogy ezen termékek ára mindig a kialkudott ár lesz, akár egy év múlva is, ha addig sem viszik el a megrendelt terméket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, hogy melyik év év végi készletérőlvan szó. 2001. január 1-je után ugyanis a Tao.-tv. 8. §-a (1) bekezdése alapjána készletek értékvesztésként elszámolt összegével az adózás előtti eredménytnem kell növelni.A számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvényberuházásnak a termőre fordulásig elszámoltköltségeit a rendeltetésszerű használatbavételkor (a termőre forduláskor) átkell vezetni a beruházási számláról az egyéb építmények között nyilvántartottültetvény számlára (T 124 – K 161). A rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján sajátosan kell az étkeztetéshez felhasznált saját előállítású termékek értékét meghatározni. Ha a saját előállítású terméket közvetlenül értékesítenék, akkor természetesen közvetlen önköltségen, de az eladási ár nem lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Mezei leltár könyvvitele

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a mezőgazdasági termelő bt. befejezetlen termelését az egyszeres és a kettős könyvvitelben? A következő év érdekében vásárolt anyagok (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) számláinak egy része kifizetésre került (a naplófőkönyvben anyagköltségként elszámolva), másik részénél a fizetési határidő 2004. július vége. Hogyan számoljuk el ezeket a tételeket? Hol szerepeltessük az előzetesen felszámított áfát, amely csak 2004-ben lesz levonható? Mi a teendő a mezei leltárral a kettős könyvvitelben?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mit tartalmazzon a 2003. évi, egyszeres könyvvitel mellett összeállított mezei leltár. Röviden azt lehet rá válaszolni, lényegében azt, amit a kettős könyvvitel vezetése mellett kell tartalmaznia.A mezei leltárnak a növénytermelés 2003. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra nehéz válaszolni, hiszen azok alapvetően ellentétesek a számviteli előírásokkal, illetve azok az Szt. tételes előírásaival, a számviteli alapelvekkel nem támaszthatók alá.Ha a kft. saját előállítású termékét exportálta, és az exportált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A bt. nevében kérdező olyan kérdéseket tett fel, amelyekre elsődlegesen neki kellene választ adni. A kérdezői válasz hiányában számos feltételezéssel kell élnünk, és azokra alapozva adjuk meg a választ.A kérdés alapján a szolgálati lakás kialakítását úgy értelmezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Trágyatelepi költségek elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban, az EU-szabvány szerint megépített állattartó létesítmények trágyatelepei igen jelentős költségtényezők, amelyek a telepeken tartott állatok végtermékeinek az önköltségét jelentősen megnövelik. Ezeket el kell-e az adott állatfaj önköltségébe beszámítható költségként számolni? Vagy általános költség akkor, amikor az adott értékcsökkenési leírás és a kapcsolódó egyéb költségek közvetlen költségként is kimutathatók lennének?
Részlet a válaszából: […] A saját előállítású termékek közvetlen önköltségének részét képező költségeket az Szt. 51. §-ának (1)–(2) bekezdése részletezi. A kérdéshez kapcsolódóan itt azt kell dokumentálni, hogy a trágyatelep költségei az előállítással bizonyíthatóan szoros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Próbaüzemeltetés többletköltségei

Kérdés: Zöldmezős beruházásként új gyárat építettünk. Néhány hatósági engedély hiányában a beruházás aktiválására még nem került sor. Jelenleg folyik a gépek beállítása, valamint próbagyártást végzünk. Az így legyártott terméket (csökkentett áron) partnereink megveszik. Az Szt. szerint a próbaüzemeltetés költségei a beruházás bekerülési értékét növelik.A próbaüzem alatt előállított és értékesített termékek eladási árával csökkentjük a felmerült költségeket. Az így kapott bekerülési értékkel növeljük a beruházás értékét. Hogyan kell majd az üzembe helyezés során kezelni a próbaüzemeltetéshez kapcsolódó aktivált értéket? Önálló eszközként kell aktiválni? Ha igen, milyen kulccsal amortizálom? Vagy fel kell osztani a meglévő eszközök között? Milyen arányban? A telek értékére is kell vetíteni a felosztandó értékből?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az arra utal, hogy a gyakorlatban probléma van a próbaüzemeltetés költségeinek elszámolásával.A próbaüzemeltetés értelmezése:A próbaüzemeltetés az üzembe helyezendő beruházás (illetve létesítmény) összes gépeinek, berendezéseinek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Csomagoláshoz használt termékek áfája

Kérdés: Cégünk faipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A félkész és késztermékek csomagolásánál a sérülésmentes szállítás érdekében egységcsomagonként a rakatok alá bekerül egy db natúr lap (ún. takarólap), mely csomagolóanyagként beépül az értékesítendő termék önköltségébe, azt külön a vevőknek nem számítjuk fel. Az árak azonban a fentiek szerint csomagolt termékekre vonatkoznak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a csomagolóanyagként felhasznált natúr lapok után nem kell az áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, mivel a takarólappal ellátott, pántszalaggal kötegelt (tehát csomagolt) termékek eladási ára fedezetet nyújt a csomagolóanyagként használt natúr lapok bekerülési értékére is, az eladási árra felszámított áfával eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező is (és még sokan mások is) tévesen értelmezik az Szt. előírásait. Az Szt.-ben nincsen olyan előírás, hogy a készletekről nem kell nyilvántartást vezetni. Az Szt. 69. §-ának (2) bekezdésében csak arról van szó, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
8
9
10
12