Káresemény elszámolása

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nincs szükséghelyreigazításra, mert a hivatkozott, látszólag ellentmondásos válaszokban nemugyanarról van szó.A Számviteli Levelek 92. számában az 1896., a 108. számábana 2203. kérdés a személyautó, a cégautó káresemény utáni javítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Lakásépítés kamatának elszámolása

Kérdés: Egy társaság, amely lakásokat épít eladási célból, a lakásépítéshez felvett hitel kamatát elszámolhatja-e a lakások beszerzési árában?
Részlet a válaszából: […] Igen, elszámolhatja, mint az egyéb szolgáltatások költségétaz 5. számlaosztályban, és mint ilyen költséget figyelembe veheti alakásépítési közvetlen önköltségében. Itt kell megjegyezni, az eladási célból épített lakásokkalkapcsolatos számlázott tételeket igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Környezetvédelmi termékdíj elszámolása

Kérdés: A 2145. kérdés szerint a Közösségen belüli beszerzés esetén a környezetvédelmi termékdíj összegével meg kell emelni a szállítói számla értékét, és az áfabevallást is emelt összeggel kell elkészíteni. Az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint viszont a környezetvédelmi termékdíjat ráfordításként kell elszámolni. Melyik igaz?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy mind a kettő igaz! Sőt van egyharmadik elszámolási lehetőség is. Az elszámolás módja alapvetően attól függ,hogy a környezetvédelmi termékdíj megfizetése a beszerzéshez vagy saját termékelőállításához, vagy a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Vásárlói pontok beváltása vagy ajándék

Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] A vásárlói pontok gyűjtésének lényege, hogy a vásárló apontszerzés időszakában a vásárolt termék teljes árát megfizeti, majd azösszegyűjtött pontokkal történő vásárláskor (az összegyűjtött pontokbeváltásakor) árengedménnyel csökkentett árat fizet a termékért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Illetménytűzifa elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.
Részlet a válaszából: […] Az illetménytűzifa-juttatás – a kérdésben leírt módon -természetbeni juttatásnak minősül: adómentes természetbeni juttatás a 7 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa, adóköteles természetbeni juttatás a 2 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa. Az adóköteles természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy tévesen értelmezik azSzt. 32. §-a (1) bekezdésének előírását, alapvetően azért, mert az Szt.árbevétel elszámolására vonatkozó szabályait nem veszik figyelembe, továbbáazért, mert az esedékességet a számla kibocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint avadászatról az 1996. évi LV. törvény rendelkezik. Sem a törvény, sem avégrehajtását szabályozó 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet nem tartalmaz avadasparkban tartott állatok nyilvántartására, értékelésére vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat kis cégeknél

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerint a számvitelipolitika keretében el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési ésleltározási szabályzatát. Ezen kötelezettség alól nem ad felmentést az Szt. a"kis cégek" számára sem. A "kis cégek" leltárkészítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Értékvesztés nyilvántartása a készleteknél

Kérdés: A készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Át kell-e vezetni az egyedi nyilvántartáson az értékvesztés összegét? Amennyiben át kell vezetni, azt már december 31-ével meg kell tenni, vagy csak a következő év nyitó adataként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 56. §-a alapján a vásárolt és a saját termelésűkészletek megállapított értékvesztését a megállapítás időpontjával mind akészletelemek egyedi nyilvántartásán, mind a főkönyvi számlákon át kellvezetni, csökkenteni kell annak összegével a készletelemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Exportértékesítés

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
Részlet a válaszából: […] A választ célszerű a kérdéssor végével kezdeni. Aváltoztatást (pontosabban: a módosítást) az indokolta, hogy a számvitelielszámolásokban az exportértékesítést, illetve az importbeszerzést -tartalmában – azonosan kell kezelni. A változás (a módosulás) csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
1
20
21
22
29