725 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?

Kérdés: Az osztalék fizetésének egyik feltétele az, hogy a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből teljesíthető. Az elvárt adó fizetése esetén 2007. évben az osztalékfizetés lehetősége változik-e és hogyan?

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?

Kérdés: A bt. szeretne átalakulni kft.-vé. Jelenleg a saját tőke 57 millió Ft jegyzett tőke és mínusz 23 millió Ft eredménytartalékból áll. 2007-ben várhatóan nyereséges lesz. Ezekkel a főbb adatokkal átalakulhat-e a társaság? Az átalakulás keretében szabadon csökkenthető-e a jegyzett tőke az eredménytartalék javára? Ezt esetleg az átalakulás előtt kell megtenni?

Kérdés: A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?

Kérdés: Szövetkezetünk az 1992. évi törvény alapján működő szövetkezet volt. A Szöv-tv. 105. §-ának (8) bekezdésével kapcsolatos tőkerendezéshez kérem a segítségüket. A saját tőke szerkezete: a jegyzett tőke 38 millió, a tőketartalék 9 millió, az eredménytartalék 178 millió, a lekötött tartalék 60 millió, az értékelési tartalék 39 millió, összesen 324 millió forint.

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?