Találati lista:
101. cikk / 123 Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása
Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
102. cikk / 123 Téves selejtezés korrigálása
Kérdés: 2001-ben 15 db nyomtatót tévedésből a selejtezés során kivontunk az állományból. Hogyan lehet ezeket szabályosan visszavezetni a tárgyi eszközök főkönyvi nyilvántartásába?
103. cikk / 123 Számítógép-alkatrészek cseréje
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?
104. cikk / 123 Tárgyi eszköz selejtezése
Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközeit selejtezheti-e, és milyen formában?
105. cikk / 123 Lecserélt tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása
Kérdés: A vállalkozás a meglévő tárgyi eszközt lecserélte. A régit még nem értékesítette. Van nyilvántartási értéke. Az értékesítésig, a selejtezésig elszámolható-e még értékcsökkenés?
106. cikk / 123 Elfekvő készlet minősítése
Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
107. cikk / 123 Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után
Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
108. cikk / 123 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
109. cikk / 123 Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek selejtezése
Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek selejtezését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
110. cikk / 123 Megromlott élelmiszerek selejtezésének elszámolása
Kérdés: Élelmiszer-értékesítéssel foglalkozunk. Az élelmiszerek megromlása miatt az évközi selejtezéseket az eladott áruk beszerzési értékeként vagy egyéb ráfordításként kell-e könyvelni? Hogyan kell értelmezni az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdését?
