Passzív időbeli elhatárolás vagy kötelezettség

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget – amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra – passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor – számos helyen olvastam – szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzíteni kell, nincs ellentmondás a kérdésben körülírt két információ között.Alapvetően a teljesség és az összemérés számviteli alapelvek követelményéből kell kiindulni. A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Devizás szállítói tartozás árfolyamvesztesége

Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs.Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló (devizás), beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások esetén van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Kötelezettség törlésének a bizonylata

Kérdés: A kft.-nek jelentős tartozása van egyik szállítójával szemben. Áfakiutalás előtt számláit a NAV ellenőrizte, a visszaigényelhető áfát visszakapta. A 2013. évi beszámoló készítését megelőzően a szállító felszámolással megszűnt. A kft. tartozását nem kérték, a kiküldött egyenlegközlők "ismeretlen" jelzéssel visszajöttek. Ha a kft. a szállítóval szembeni tartozását le szeretné írni, a kötelezettség törlésének mi lehet a bizonylata?
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen meg kell győződni arról, hogy a szállító felszámolása ténylegesen befejeződött, a szállító hitelezői követeléseik teljesítését a szállító cég tulajdonosaitól, a szállító cég vezető tisztségviselőitől peres eljárás keretében a bíróságtól nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Online pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatás

Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?
Részlet a válaszából: […] Az online pénztárgép beszerzése – mivel egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet – tárgyieszköz-beszerzésnek minősül. A pénztárgépek beszerzéséhez – a 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 4. §-a (1) bekezdésének az előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Alultőkésítés

Kérdés: Kérem, legyenek szívesek ismertetni, hogy az alultőkésítés számításánál kötelezettségként a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló szállítói kötelezettség része-e a számításnak, vagy mint "az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettség" nem kell a kötelezettségek körébe bevonni? A társaságiadó-törvény előírása alapján a kiszámított kötelezettség csökkenthető a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) napi állományával. A kapcsolt vállalkozással szembeni vevőkövetelés része-e a követeléseknek, ezáltal csökkenthető-e a kötelezettség összege?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségbe nem kell beszámítani az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget akár kapcsolt vállalkozással szemben, akár független személlyel szemben áll fenn [Tao-tv. 8. §-ának (5) bekezdése].A kötelezettség napi átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben négy különböző eset fordul elő. Ezekre egységes válasz nem adható. A válasz előtt azonban utalni kell a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvre, másrészt az összemérés számviteli alapelvre. Az első esetben az vizsgálandó, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Tőkeemelés váltóval

Kérdés: A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Társaságunk tulajdonában van egyik leányvállalatának váltója. Tudunk-e ezen váltóköveteléssel tőkét emelni a leányvállalatban? A váltókövetelésünk nem vitatott, elismert követelés.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő váltó – feltételezhetően – a leányvállalat által kibocsátott saját váltó, amelyben a váltó kiállítója kötelezettséget vállalt arra, hogy a váltón szereplő összeget meghatározott időben és helyen saját maga megfizeti. A leányvállalat által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Kompenzálás eurós számlák között

Kérdés: Külföldi vevőnknek eddig forintban számláztunk, ők is forintban számláztak. Később áttértünk – ők is – az euróban történő számlázásra. Kiegyenlítés kompenzálással, utalással. Eurós számlák kerülnek kompenzálásra, a kompenzálás eredménye nulla, utalás nem történik. Milyen árfolyamon kell a vevői, illetve szállítói számlákat könyvelni? Ha például a vevő utal különbözetként eurót, akkor milyen árfolyamon kompenzálunk? A forintban nyilvántartott szállítói kötelezettségünket kompenzáljuk euróban nyilvántartott vevő­követelésünkkel. A kompenzálás eredménye lehet nulla, vagy a vevő utal nekünk?
Részlet a válaszából: […] Az euróban kimutatott követelés, illetve kötelezettség bekerülési értékét forintban az Szt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a társaság által választott – euróárfolyamon átszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Devizás szállítói tartozás kiegyenlítése

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A számtalan kérdés arra utal, hogy a kérdező nem ismeri az Szt. 60. §-ában foglaltakat.Először tisztázandó, hogy a devizás szállítói tartozást átutalással vagy valutával (készpénzben) egyenlíti ki a társaság. Lényeges előírás, hogy a bekerülés, a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Pótbefizetés kompenzálással

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem szabályszerű, az ilyen módontörténő pótbefizetés sem a Gt., sem az Szt., sem a Ptk. rendelkezéseivel nemegyeztethető össze.A Gt. 120. §-ának (1) bekezdése szerint a társaságiszerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.