5132 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?

Kérdés: A fizetésképtelenséget hogyan kell értelmezni? Ha nincs pénze a kapcsolt vállalkozásnak, és a követelésre értékvesztést számoltunk el, akkor is kell kamatot számítani a kiegyenlítetlen lejárt vagy késve kiegyenlített követelésünk után?

Kérdés: Az anyavállalatunktól bérelt ingatlanon végzett tevékenységünkhöz szükséges technológiai víz biztosítása érdekében az ingatlanon kutat fúrattunk közösen egy másik vállalkozással. Megállapodásunk szerint a kút kizárólagos tulajdonjoga társaságunkat illeti, a létesítés és az üzemeltetés költségeit 50-50%-ban viseljük. A kút létesítésének költségeit a kivitelezők és az engedélyezők a másik vállalkozásnak számlázták, amely annak 50%-át számlázta számunkra a beruházás befejezésekor, amit mi aktiváltunk, a másik 50%-át a partnercég. Szabályszerűen jártunk el?

Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel siló­berendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?

Kérdés: Társaságunk, mint eladó, ingatlan-elő­szerződést kötött egy beépítetlen terület megjelölésű ingatlanra 2013. évben. A vevő 100 E Ft foglalót fizetett, amiről társaságunk kiállította az elő­legszámlát. Az ingatlant a társaság 2014. évben apportálta leányvállalatába, a tulajdonjogot a földhivatal bejegyezte. A leányvállalat végleges szerződést kötött a vevővel, az ingatlan adásvétele 2014-ben megtörtént. A két társaság hogyan rendezze egymás között a foglalót? Ha társaságunk átutalja azt leányvállalatának, van-e további teendője?

Kérdés: Háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság tagjai, akik egyben a bt. alkalmazottai is, az utazási iroda által orvosoknak szervezett "Hippokratészi szakmai körúton" vesznek részt külföldön. Az utazási iroda által kiállított számlában részvételi díj, repülőtéri illeték, biztosítási díj és félpanziós felár van feltüntetve. Költségként elszámolható az út? Oktatás-továbbképzés vagy utazás-kiküldetés? Van-e adó-, illetve járulékvonzata?

Kérdés: Megbízási szerződésünk van egy oktatóval, akinek megtérítjük az utazási költségét, jelen esetben vonatjegy alapján kiadási pénztárbizonylattal (számlát nem tud kérni, mert pedagóguskedvezménnyel vásárolja a jegyet). A számfejtésben béren kívüli utazásiköltség-térítés (adómentes) tételként szerepel. Helyesen járunk el, megfelelő a bizonylatolás?

Kérdés: Utazásszervezéssel foglalkozó kft. az árrés szerinti adózást választotta. Negyedéves áfabevallóként a negyedév végén kiszámoljuk az árrésre jutó áfa összegét. Ezt hogyan kell könyvelni? Az árbevételt kell csökkenteni?