Januárban kibocsátott számla

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás esetén a 2011 januárjában kibocsátott számlában a fogyasztás időszaka teljes egészében 2010. december 31-ét megelőző, de az alapdíj már 2011. január havi, a 2010. év számviteli nyilvántartásában hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelvek (elsősorban a teljesség, azösszemérés, az időbeli elhatárolás elve) érvényesülése érdekében a kérdésszerinti számlát 2010. évre a szállítóval, a szolgáltatóval szemben könyvelnikell:– a 2010. évi fogyasztás értékét, ha az áram-, gáz-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmai továbbképzés

Kérdés: Szakmai továbbképzésen részt vett dolgozó képzési költségének van-e valamilyen közterhe, amit a vállalkozás fizet? Ha igen, melyek azok?
Részlet a válaszából: […] ...környezetben, technológia mellett stb.A szakmai továbbképzésnek a vállalkozást terhelő költségeita vállalkozás nevére szóló számla alapján az igénybe vett szolgáltatásokköltségei között kell elszámolni.A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/14. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Időbeli elhatárolás (eva)

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] ...időszakában kellelszámolni, a szolgáltatónál árbevételként. Ez igaz akkor is, ha szolgáltatásfolyamatos, és a szolgáltatás számlázása negyedévenként történik, az adott negyedévetkövető hónapban. Az ily módon történő számlázást év végén sem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Meghiúsult építési terv

Kérdés: Társaságunk 5 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit befejezetlen beruházásként tartottuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti terv meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget? Aktiválni kell épületenként, és terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezetni a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...változásamiatt feleslegessé vált. A feleslegessé vált épület (beruházás) felmerültköltségeit (teljes összegükben) a beruházási számlával szemben kell tervenfelüli értékcsökkenésként elszámolni" (T 8664 – K 168).A társaságiadó-alap megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállítása

Kérdés: Tekinthető-e tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításának a tisztán alvállalkozók bevonásával létesített tárgyi eszköz? Társaságunk szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozik. A kitermeléshez szükséges kutak létrehozásához szükséges anyagokat részben az alvállalkozók biztosítják, részben társaságunk szerzi be. A kutakat az alvállalkozók építik fel a társaság más alvállalkozói által kijelölt, lefúrt, a mérések alapján várhatóan szénhidrogént rejtő furat körül. A társaság sem saját eszközökkel, sem saját munkavállalókkal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...valósítja-e meg(az eszközt mint készterméket állítja elő, és csak a rendeltetésszerűhasználatbavételkor vezeti azt át a beruházási számlára, majd aktiválja, ezesetben a közreműködő vállalkozók által számlázott összegeket igénybe vettszolgáltatások értékeként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közösségen belül beszerzés késve érkező számlája

Kérdés: Cégünk 100%-ban külföldi tulajdonú. A tulajdonos megköveteli minden hónap 8. napjáig az előző hónap zárását. Ez azt jelenti, hogy arra a hónapra már semmit nem könyvelhetünk. A problémát a Közösségen belüli beszerzések jelentik, mert vannak olyan számlák, amelyek 8-a után érkeznek be. Ha az Áfa-tv. 63. § rendelkezését vesszük figyelembe, akkor nem hibázunk, ha a következő havi áfabevallásba állítjuk be a fizetendő és a levonható adót. Azonban vannak olyan állásfoglalások, amelyekből az állapítható meg, hogy amennyiben a bevallás esedékességéig (következő hónap 20-ig) beérkezik a számla (ez esetünkben azt jelenti, hogy 8-a és 20-a közötti időszakban), akkor még be kell állítani az áfabevallásba a számlán lévő kiállítás dátuma szerinti hónapra. Ez esetben mi a helyes eljárás? Mekkorát hibázunk, ha csak a következő hónapban valljuk be? Mi a helyes eljárás abban az esetben, amikor a szállítói számla kiállítása még az előző hónap végén megtörténik, ám az áru a telephelyre csak következő hónap elején érkezik be?
Részlet a válaszából: […] ...is követile), hogy a Közösségen belüli termékbeszerzést – ahozzáadottértékadó-rendszerek általános működésének megfelelően – számlakíséri. Erre felfűzve állapítja meg elsődleges előírásként, hogy nevezetttermékügylet után az annak bizonylataként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üzlethelyiség értékesítése a felszámolás alatt

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)
Részlet a válaszából: […] ...üzlethelyiség a vevő birtokába, azaz mikor volt a teljesítés?Ha ez a felszámolás kezdő időpontját megelőzően, akkor az eladó miért nemszámlázott? Ha az eladónak már számláznia kellett volna, mert a birtokbavételkorábban megtörtént, akkor a felszámoló valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Utazási utalvány kibocsátása

Kérdés: Az utazási iroda utalványokat bocsátott ki, amely utalványokat magánszemélyek vehették meg, és ajándékozhatták át szeretteiknek, vagy használhatják majd fel későbbi utazásaikhoz. Az utazási iroda bocsáthat-e ki ilyen utalványokat? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Hogyan kell az eladott utalványokat könyvelni? Mikor kell az áfát megfizetni? Mi van a fel nem használt utalványokkal? Jól gondolom, hogy a természetbeni juttatások adója nem terheli a kibocsátót? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...kell az eredmény terhére elszámolni. Az utazási utalványokat azértékesítésig csak analitikusan (értékben a 0. Nyilvántartási számlákszámlaosztályban) kell nyilvántartani. Az utazási utalványok értékesítésekor azellenértéket árbevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Színházjegy elszámolása

Kérdés: Színházunk az előadásaira jegyeket értékesít. A jegyek jelentős része már az előadásokat megelőzően eladásra kerül. A kiegyenlítés történhet készpénzzel, bankkártyával, illetve különféle utalványokkal. A befolyt összeget előlegként vagy kötelezettségként könyveljük? Milyen időpontban keletkezik az áfafizetési kötelezettség? Mi a teljesítés időpontja? A számvitel szerint mikor árbevétel? Mi a teendő, ha készpénzes számlát kell kiállítani, ami áfát is tartalmaz (például üdülési csekk elfogadásakor)? A színház kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] ...azelszámolás technikájához hozzátartozik az ellenérték, az ellenérték ellenében(helyett) elfogadott vagyoni érték, kibocsátott számla számviteli elszámolásais.Ha a színházjegy értékesítése készpénz ellenében történik(függetlenül attól, hogy a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Internetutalvány adómentesen

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott követelményeknek, ha azt csak az internetszolgáltatónál lehetnefelhasználni, az internetszolgáltató által a dolgozók nevére számlázottinternethasználat egyszeri, havi, illetve forgalmi díja "kiegyenlítésére". Akérdésben viszont nem erről van szó!A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címke:
1
278
279
280
513