5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Társaságunk elektronikusan teljesített szolgáltatásokat nyújt. Kérdésem a társaság részére beérkező számlákkal kapcsolatos. Áfa tekintetében hogyan kell kezelni egy másik tagállamból, illetve harmadik országból érkező, pl. hirdetési szolgáltatást vagy szoftverfrissítést tartalmazó számlákat?

Kérdés: Szlovák "A" cég partnerünk terméket ad el nekünk, melyet egyenesen egy harmadik cégnek, "C" kft.-nek szállítunk. Cégünk ("B" kft.) és a "C" kft. Magyarországon bejegyzett, magyar adószámos cég, "A" társaság Szlovákiában bejegyzett, szlovák adószámos cég. "A" társaság "B"-nek, "B" társaság "C"-nek számláz. A fuvart "C" kft. szervezi és fizeti. Milyen áfamegállapítás terheli a számlázásokat? Hogyan változik a válasz, ha "A" vagy "B" szervezi a fuvart?

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?

Kérdés: Társaságunk főtevékenységként vasúti áruszállítással foglalkozik. A megrendelőink Közösségen belüli vállalkozások, és a szállítások is Közösségen belülinek számítanak. A fuvareszközöket jellemzően béreljük, vagy a megrendelő tulajdonába tartoznak. Amennyiben a szállítási útvonalon ezek az eszközök meghibásodnak és javításra szorulnak, ezeket a költségeket a megrendelő viseli. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben a javítási szolgáltatást (mely nálunk közvetített szolgáltatás) áfásan kell számlázni, vagy közösségi értékesítésnek számít?

Kérdés: Ha egy belföldi adóalany (kft.) Németországból vásárol használt teherautót magánszemélytől, akkor milyen áfaszabályok vonatkoznak rá? Az ügyletről csak adásvételi szerződésünk van, és a magyar hatóságok üzembe helyezték ez alapján a járművet. Kell-e áfát felszámítanunk, illetve levonásba helyezhetjük-e azt?

Kérdés: Kérem, ismertessék a szakképzési hozzájárulás terhére a szakképző iskolának átadott tárgyi eszköz számviteli elszámolását! Az átadásról áfás számlát kell kiállítani?

Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?

Kérdés: A kft. – a megrendelő által is elfogadott (aláírt) – szolgáltatási szerződés alapján a szerződésben meghatározott díjat a teljesítéskor 2006-ban a megrendelő felé kiszámlázta, árbevételként elszámolta. A megrendelő a számlát visszaküldte, a díjat túlzott mértékűnek tekintette. A szerződés szerinti teljesítést nem vitatta. A szolgáltató a kifogást nem fogadta el, a követelését peresítette. 2007 januárjában peren kívüli egyezséget kötöttek, sor került a díj csökkentésére. Hogyan kell helyesen az előbbieket elszámolni? Mit kell könyvelni 2006-ban, illetve 2007-ben?

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlant ingyenes használatba kívánja adni. Az átvevőnél ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog keletkezik. Az ingatlan ingyenes használatba adását az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja vagy a 8. § (3) bekezdése alapján kell szolgáltatásnyújtásnak minősíteni?