5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A növendék állatok tenyészállattá történő átminősítéséről mint saját rezsis beruházásról számlát kell kiállítani, amelyet az áfabevallásban ugyanezen időszakban fizetendő és levonható áfaként is szerepeltetni kell. Ezt a levonható áfát az arányosításba be kell-e vonni?

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: – a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); – a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; – iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?

Kérdés: A mobilszolgáltató új szolgáltatása a partnerkapcsolaton alapul. Így a számlán a vevő neve nem a bt., hanem az önkormányzat. A számlát a bt. nevére küldik, a fizető neve is a bt. Elszámolható a bt.-nél a telefonszámla költségként?

Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is számlázni kell, ami azt is jelenti, hogy az bevételként jelenik meg. Ugyanakkor az Szt. szerint az aktivált saját teljesítmények értékében kell kimutatni a saját rezsiben előállított eszközöket. Ez azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtti előírásoknak megfelelően a teljesítményértéket árbevételként kell elszámolni?

Kérdés: Harmadik országból érkező árut Magyarországon építenek be egy Luxemburgba, Svájcba vagy az USA-ba kiszállítandó termékbe. Az áru pro forma számlával érkezik be Magyarországra, de az áru ellenértékét nem a hazai cég egyenlíti ki (mivel nem is lesz az itteni cég tulajdonos). A késztermék számlázásában csak a hazai előállítású vázszerkezet szerepel, és úgy szállítják ki egy másik tagállamba vagy a Közösség területén kívülre. A vámhivatal az árukat szabad forgalomba helyezte, és a vámhatározaton tájékoztató adatként rögzítette az áfa összegét. Be kell-e vallani ezt az áfát annak ellenére, hogy a hazai cég nem válik a bejövő termék tulajdonosává? Ha igen, hogyan? Van-e eltérés a 2004. május 1-je előtti és utáni helyzetben?

Kérdés: Az ingatlanfenntartással, -hasznosítással foglalkozó társaság adózást választott bérbeadási tevékenységére. 2004 nyarán egy közösségi adószámmal rendelkező német céggel kötött szerződést óriáskerék üzemeltetésére. A bérleti díjat áfával vagy anélkül kell-e számlázni?

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalany a nagykereskedőtől helyesbítő számlát kap 1999. évre vonatkozóan. Kiderült, hogy az akkoriban 12%-os áfakulccsal és ITJ-számmal számlázott termék (a vámhatóság véleménye alapján) helyesen a normál kulcsba tartozott volna. A nagykereskedő szerint az utólag áthárított áfa az állami adóhatóságtól visszaigényelhető. Igaz ez?