5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?

Kérdés: Kell-e a cégautóadót fizetnie annak a társaságnak, amely szabályzatában nem engedi meg a magáncélú használatot, de amennyiben ez mégis bekövetkezik, befizetteti a magánszeméllyel a pénztárba az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdése szerinti térítést. A megtett kilométerekről gépkocsinként útnyilvántartást vezetnek. Lényeges-e ebben az esetben a tárolási hely? Mi történik abban az esetben, ha fenti körülmények fennállása mellett, a társaság székhelye az egyik magánszemély, a személyesen közreműködésre kötelezett tag lakásán van?

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?

Kérdés: Egyik megbízónk számítógépes grafikai tervezéssel foglalkozik. Kibocsátott számláin 74.87.13. SZJ-számmal szerepelteti az elvégzett munkát, amely részben a grafikai tervezés munkadíját, részben pedig az alkotásra vonatkozó szerzői jogdíjat foglalja magában. Könyvvizsgálónk szerint ha a számlában nincs külön megbontva, akkor a számlázott összeg 30 százaléka munkadíj és 70 százaléka szerzői díj. Mivel a szerzői jogdíjra a Tao-tv. kedvezményt állapít meg, nagyon fontos lenne, hogy helyesen könyveljük a jogdíj mértékét.

Kérdés: A cég frekvenciaváltók, biztonsági relék értékesítésével foglalkozik. Előfordul, hogy a megvásárolt típus nem megfelelő. Ezt a cég 75 százalékos értéken visszavásárolja. Milyen számlát állítsunk ki, amikor visszahozzák a már korábban leszámlázott árut? A 25 százalékos értékkülönbözetet milyen címen számlázzuk? Ennek van-e áfatartalma?

Kérdés: Az az egyéni vállalkozó, akinek nincs jogosítványa, autója, azonban van a családban vagy rokoni körben olyan, aki szívesen elviszi a vállalkozót bárhová – ahová nyilván a munkája köti, és egyébként célszerűtlen lenne vonattal, busszal mennie –, elszámolhat-e személygépjármű-költséget, ha igen, hogyan?

Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?

Kérdés: A kft. 2003-ban vásárolt egy személygépkocsit 5300 ezer forint értékben. A vásárláshoz 1800 ezer forint hitelt vett fel 4 éves futamidővel. A kft. a személygépkocsit 2004-ben értékesítette az ügyvezetőnek 2800 ezer forint + 700 ezer forint áfa összegben azzal, hogy az ügyvezető a hitelt átvállalta. A hitelszerződés megszűnéséről a bank nem küldött értesítést, csak egy számlát a hitelszerződés rendkívüli zárlati díjáról. Az okmányirodának címzett meghatalmazásmásolatot kaptunk, amelyben engedélyezik a forgalmi engedély átírását az új tulajdonos nevére. Milyen bizonylat alapján, milyen számlával szemben kell kivezetni a hosszú lejáratú hiteltartozást? Az időarányosan visszaigényelhető előzetesen felszámított áfát hova kell könyvelni?

Kérdés: A szövetkezet saját tulajdonú raktárában tárolási díj, valamint a tárolással összefüggő költségek (gázosítás, szellőztetés stb.) megtérítése mellett külső megrendelők részére tárolást végez. A tárolási díj része-e az árbevételnek? A megfizetett gázosítást költségtérítésként számoljuk el, mert azt mi is igénybe vettük. Az általunk nem használt egyéb épületeket bérbe adjuk, a kapott bérleti díj árbevétel vagy egyéb bevétel?

Kérdés: Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e különengedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízók ugyanis a könyvelőirodákkal vannak szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőirodák tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát. A könyvelőiroda – mint társaság – nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?