Telefonszámlák áfájának 30 százaléka

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább.]A 2003-tól hatályos módosításokkal változik a folyamatosan teljesített termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Mobiltelefon áfája

Kérdés: Levonható-e a mobiltelefon és az ahhoz vásárolt kártya áfája?
Részlet a válaszából: […] ...levonható adóként.Ez az SZJ-szám a kártya által megtestesített szolgáltatásra vonatkozik, tehát a kártya esetén az arról kiállított számlában szereplő előzetesen felszámított adó 70 százaléka minden külön igazolás nélkül levonható.Nem vonatkozik ez ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: A kft. a 2001-ben végzett adóköteles tevékenység után 2002-ben tárgyi adómentes tevékenységre tért át. Az adóköteles tevékenységhez bérelt eszközök bérleti díjáról a felek 2001-ben nem tudtak megegyezni. Milyen teljesítési időponttal kell 2002-ben a számlát kiállítani az eszközök bérbeadójának? Levonható-e az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...de a bérlőnél sem nyílt meg az adólevonási jog.Ha a megegyezés folytán az ellenérték, illetve annak esedékessége 2002-re esik, a számlát is az esedékesség időpontjához igazodva kell kiállítani, melynek áfáját azonban az eszközöket bérlő kft. – tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Az óvadék és a kaució az áfában

Kérdés: Az óvadék és a kaució azonosan kezelendő-e az áfa-elszámolásban? Az arányosításnál áfakörön kívüliként vagy tárgyi mentesként kell figyelembe venni? Áfás számlát kell-e kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. §-a alapján a teljesítést megelőzően adott pénzösszegek minden olyan esetben adóztathatók, amikor az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek.Kivételt jelent azonban az a pénzösszeg, melyet kártérítésként adnak át.A Ptk. 270. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamveszteséget.)A régi Szt. 24. §-ának (7) bekezdése adott arra lehetőséget, hogy a devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz kapcsolódó – hiteltartozások esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni.b) Az anyavállalattal munkaviszonyban álló, esetenként Magyarországon tartózkodó ügyvezető részére fizetett, számlával igazolt – a vállalkozási tevékenység érdekében szükséges – utazási költségeket (repülőjegy, taxi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Könyvkiadónál anyagköltség elszámolása

Kérdés: Milyen módon lehetne a nyomdánál felmerülő anyagköltséget a könyvkiadónál szerepeltetni, hogy az a számviteli és adózási előírásoknak megfeleljen, és a partnerekkel kötött szerződések a fennálló, valóságos kapcsolatrendszert tükrözzék?
Részlet a válaszából: […] ...történő átadáskor a készleten belül elkülöníti (idegen helyen tárolt készletként). Amikor a nyomda a könyveket elkészítette, számlázza külön-külön tételben a nyomdai szolgáltatás (papírérték nélküli) értékét, továbbá az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: 2002-ben alakult bt. helyesen jár-e el, ha az ügyvezető személygépkocsiját veszi bérbe addig, amíg saját cégautót nem szerez be? Melyek a bérlés feltételei, milyen társasági- és személyijövedelemadó-vonzata van? Mi a helyes költségelszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...üzembentartójaként (üzemeltetőjeként) a forgalmi engedélyben a bt. szerepel (Szja-tv. 70. §).A bt. a magánszemély által adott számla alapján a bérleti díjat költségként számolhatja el. Költségnek minősül minden egyéb, az üzemeltetéssel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Költségtérítés bedolgozói jogviszonyban

Kérdés: Bedolgozói jogviszonyban a dolgozónak, a cég gépének a dolgozó lakásán történő üzemeltetése kapcsán bemutatott eredeti számla és a dolgozó nyilatkozata alapján megtérítjük a megnövekedett áramszámla különbözetét. A nyilatkozat arról szól, hogy amíg a gépet nem használta, addig 10 ezer Ft volt a számlája, most meg 20 ezer Ft. A 10 ezer Ft különbözetet költségtérítésként kifizetjük az áramszolgáltatás számlája alapján. Az szja megítélésében kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a költségtérítés az a bevétel, amelyet a törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tartozik a törvény által elismert kiadások körébe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
1
460
461
462
508