Értékesítés vagy kártérítés

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összegére vonatkozóan, a határozatot továbbítani kell a bérbe vevő felé, és kötelezni a kár megfizetésére. Ezen kártérítés számlázása törvényellenes. Számlázni az Áfa-tv., az Szt. szerint a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Közigazgatási bírság továbbszámlázása

Kérdés: A közigazgatási bírság továbbszámlázása áfaköteles?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. nem használja a "továbbszámlázás" kifejezést. Ezt a fogalmat alapvetően a saját név alatt, de más javára megrendelt szolgáltatások bizonylatolására szokták használni, amikor a közvetítő az általa (saját nevében) megrendelt és neki kiszámlázott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A szolgáltató az elmaradt szolgáltatás díját fizetteti meg a lekötési díj számlázásával, a szolgáltatónál valójában az elmaradt haszon térül meg a lekötési díj számlázásával, ezért egyéb ráfordítás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felszámított áfa levonható, mivel a készlakások értékesítésekor, illetve a bérbeadás útján hasznosított lakások bérleti díjának számlázásakor a fizetendő áfa felszámításra kerül.A bérbeadás útján hasznosításra kerülő lakások aktiválásakor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.

Teljesítés előtt kiállított számla

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó 2022 augusztusában számlát állít ki olyan szolgáltatásról, amelynek a tényleges (fizikai) teljesítése csak november-decemberben valósul meg. Befogadhatja-e ezt a számlát korlátolt felelősségű társaság? Ha igen, hogyan kell szerepeltetni a kft. könyvelésében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha katás egyéni vállalkozó 2022. augusztusban kiállít olyan számlát, amely szolgáltatásnak a tényleges (fizikai) teljesítése csak november-decemberben valósul meg, akkor a korlátolt felelősségű társaságnak lehetősége van arra, hogy azt ne fogadja be, ha az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 1.

Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...magyar társaságnak a teljesítés időszaka (eleje, vége) megjelölésével számláznia kell az Szt. 72. §-a szerint. Feltételezhetően a számlázás nem forintban történik, hanem euróban vagy lejben. Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély tagságú társaságok kapcsolata

Kérdés: Adott két belföldi illetőségű kft. Az egyik (A) kft. tagja 5 magánszemély, az egyik tag egyben ügyvezető is. A másik kft. (B) tagjai egyrészt ugyanazon 5 magánszemély (50%-ban), 50%-ban pedig az A kft. A B kft.-nél is – hasonlóan az A-hoz – az egyik tagot választották meg ügyvezetőnek. Nem ugyanazon személyek az ügyvezetők a két kft.-ben. A kft. tagjai tehát jelenleg: 5×20%-ban 5 magánszemély, B kft. tagjai: 50%-ban A kft. és (5×10%-ban) ugyanazon 5 magánszemély. Ha a B kft.-ből az A kft. eladja a tulajdonrészét a magánszemélyeknek (és ezáltal a két kft.-nek ugyanazon 5 magánszemély lennének a tagjai, ugyanazon tulajdoni arányokkal), akkor kapcsolttá válnának? A két kft. üzleti kapcsolatban áll egymással, átszámlázások történnek.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 4. § 23/c) pont alapján a két kft. kapcsolt vállalkozás lehet akkor is, ha B) kft.-ben az 5 magánszemély 50%-os és A) kft. 50%-os részesedéssel rendelkezik, és a szavazati jogok megegyeznek a részesedés mértékével, továbbá ha a magánszemélyek közeli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Épületrészek nyilvántartásba vétele

Kérdés: Építőipari munkák számlázásakor gyakran előfordul, hogy a beruházás megvalósítása után a fővállalkozó számlájában összevontan szerepel a teljes kivitelezés értéke. A szerződésből, a teljesítésigazolásból vagy a számla mellékletéből azonban megállapítható a beruházás részegységeinek arányos megvalósítási költsége. Mindezek alapján miként kell az építési telken létrehozott épületet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, amelyben eltérő rendeltetésű részlegek üzemelnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kimutatni – többek között – a rendeltetésszerűen használatba vett telket, épületet, illetve az épületrészt.Az építőipari munkák számlázásakor – feltételezhetően – a fővállalkozó számlájában nem szerepel a telek értéke, mert azt a beruházó már...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Üzletfenntartó szövetkezet bevételeinek bizonylatolása

Kérdés: Tavaly már fordultam Önökhöz hasonló kérdéssel. Kérem, hogy a bevételek bizonylatolásával kapcsolatosan fejtsék ki részletesebben a véleményüket! Tudomásom szerint az üzletfenntartó szövetkezetet a lakásszövetkezethez hasonlóan kell kezelni a bevételek bizonylatolása tekintetében. Jól tudom? Kérdésem a beszedett havi díjak bizonylatolására vonatkozik. Az üzletfenntartó szövetkezet tagjai által fizetett havi díj tartalma: közös költség, szemétszállítási költség (átalány fizetése történik), közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A felsoroltak között van olyan tétel, amely az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnak minősül? Amelyről esetleg számlakiállítási kötelezettsége merül fel a szövetkezetnek? Jelenleg a befizetéseket a szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a szövetkezet által év elején kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint (év közben kiadott elszámolás esetében) az év közbeni befizetéseket is tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne a szövetkezetnek? Ha az üzletházban olyan üzlettulajdonosok is vannak, akik nem tagjai a szövetkezetnek, az ő esetükben másként kell bizonylatolni az általuk befizetett összegeket? A válaszban kérem feltüntetni az irányadó jogszabályi hivatkozásokat is!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...karbantartási, felújítási munkák elvégzése, elvégeztetése esetén, vagy a külön mérőórával mért közüzemi szolgáltatás továbbszámlázásakor). A számlázás ez esetekben áfaköteles.A közös költség a tagnál, a nem tag tulajdonosnál igénybe vett szolgáltatás,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előírásainak figyelembevételével – beszámítani.–Könyvelés a kft.-nél: az áfát is magában foglaló piaci érték megállapítása, számlázása és elszámolása: T 311 – K 961, 467;–kapcsolódóan a lakás könyv szerinti értékének a kivezetése: T 861 – K 125 és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. május 12.
1
…
15
16
17
…
107