Utólagos különbözet számlázása

Kérdés: Társaságunk megállapodás alapján első körben, az értékesítéskor csak az önköltséget számlázza a vevőnek, majd a többszöri kiszállítás után számlázza a megállapodás szerinti, de utólagos különbözetet. A különbözet után az áfát mikor kell bevallani? Kell-e eredeti számlához kapcsolva önellenőrzést végezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak egyszer lehet értékesíteni. Ebből következően az eladási árát is csak egyszer lehet számlázni. Ha később vagy már az első számlázáskor kiderül, hogy az eladási árnál kevesebbet (csak az önköltséget) számláztak, akkor később a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 25.

Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Levelek megjelenése során számos kérdésre adtunk választ a közvetített szolgáltatás, az alvállalkozói teljesítmény értelmezésére, számlázására. Ennek ellenére rendszeresen visszatérő kérdés, mivel a kérdezők a helyi iparűzési adó alapját csökkentő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Felmondott szerződés elszámolása

Kérdés: A kérdés szerint az adott társaság 2017-ben értékesíteni kívánt egy üzemet. Az értékesítésről a számlát kiállították, a vevő azonban nem fizetett, emiatt az adásvételi szerződést felmondták. Mikor kell a helyesbítő számlát kiállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak alapján a tényállás nem egyértelmű. Elsősorban azért, mert nem szól arról, hogy volt-e 2017-ben teljesítés, azaz a vevőnek az üzemet használatra átadták-e vagy sem. Az üzemnek a vevő birtokába történő átadása után történt a számla kibocsátása,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kulcsrakész kivitelezés alvállalkozóinak elszámolása

Kérdés: A társaság építési fővállalkozóként épületek kulcsrakész kivitelezésével, felújításával foglalkozik, amelyet kizárólag alvállalkozókkal végeztet el. A munkák irányítására, illetve végzésére saját főállású munkavállalóval nem rendelkezik, az alvállalkozói teljesítmények – a számviteli törvény szerint – nem minősülnek közvetített szolgáltatásnak. Hogyan kell elszámolni a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák készletre vételét mint befejezetlen termelést? Lehet-e aktivált teljesítményként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– építési-szerelési, technológiai szerelési munkáknál – csak a saját termelés, a saját tevékenység értékesítésre (számlázásra) még nem került része mutatható ki.Amennyiben az építési fővállalkozó saját kivitelezői tevékenységét elősegítően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Részletre vétel

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részletekben, akkor annak függvényében, hogy nyílt végű vagy zárt végű pénzügyi lízing keretében történt az eladás/vétel, a számlázás eltérő lesz.Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján, ha részletvételről szóló szerződés azzal a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság kültagjának számlázása

Kérdés: Egy betéti társaság kültagja munkaviszonyban dolgozik (heti 10 órában) a cégben. A kültag emellett főállású katás egyéni vállalkozó, aki ugyanazon tevékenységi körben több cégnek is számláz év közben. Az egyéni vállalkozó számlázhat a bt.-nek vállalkozási szerződés alapján, amelynek egyébként a kültagja is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A katára vonatkozó szabályozásban nincs arra tiltás, hogy a katás egyéni vállalkozó nem számlázhat a bt.-nek vállalkozási szerződés alapján, amelynek egyébként a kültagja is. A katatörvényben munkaviszonytól való elhatárolódásra van szabály, amely szerint az egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Autókereskedő helytelen számlázási gyakorlata

Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnálatos módon, a kérdésben leírtak alapján csak azt lehet válaszolni, hogy a kereskedő által követett gyakorlat helytelen.Nem egyértelmű, hogy a bank – az autóvásárlás finanszírozója – lízingeli a vevő felé az autót, vagy csak a finanszírozását vállalta át, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Őstermelő halála esetén a számlázás

Kérdés: A kft. az őstermelőkkel mezőgazdasági szolgáltatási szerződést köt: minden munkaműveletet a kft. végez el, és havonta számláz, a terményt is a kft. vásárolja fel és fizeti ki. Ha az őstermelő elhalálozik, akkor a továbbiakban kinek a nevére kell számlázni a költségeket? Kinek a nevére kell kiállítani a felvásárlási jegyet? Tudjuk, hogy az adott személy elhalálozott, de a hagyatéki eljárásra belátható időn belül nem kerül sor.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is (mi kerül a hagyatéki leltárba, termény vagy készpénz, illetve milyen költségek terhelik még az örökhagyó vagyonát).Természetesen a számlázással kapcsolatos alapkövetelményektől ez esetben sem lehet eltekinteni. A kft. által elvégzett munkák számlázott értékét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlanként leírt követelés minősítése

Kérdés: A kft. megalakulása után az rt. helyett kifizette a szolgáltatói számlákat, majd azokat továbbszámlázta az rt.-nek. Az rt. nem fizetett, a kft. a követelést behajthatatlannak minősítette, mert a bíróság az rt.-t fizetésképtelennek minősítette, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott, mert a bank több milliárd forintos zálogjogot jegyeztetett be. Helyesen jár el a kft.?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kerültek veszélybe, ha nem fizetik ki az rt.-t terhelő számlákat. Az rt. helyett kifizetett számlák továbbterhelése (továbbszámlázása) az rt.-re pedig a szolgáltatások tényleges igénybevétele esetén jogosnak tűnik.Amennyiben a kft. követelése jogos volt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értékeként, a csatornahasználati díj közvetített szolgáltatásként könyvelendő akkor, amikor az áfa felszámításával továbbszámlázásra kerül, a továbbszámlázott összeg pedig a vállalkozási tevékenység árbevétele, a felszámított áfa fizetendő áfa lesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
29
30
31
…
107