Ügyvédi szolgáltatások számlázása

Kérdés: Nem állítunk ki számlát, amikor az illetéket az ügyfél helyett fizetjük be, de a bizonylat az ügyfél nevére szól. Közvetített szolgáltatásként számlázzuk tovább a nevünkre kiállított bejövő számlát, ha az nem kapcsolódik az ügyvédi szolgáltatáshoz. Amikor az ügyvédi szolgáltatás "járulékos" költségeit számlázzuk az ügyfélnek (tételesen felsorolva), minden tétel felveszi az ügyvédi szolgáltatás áfáját. Helyesen járunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy igen!Amikor az ügyvéd az illetéket az ügyfél helyett fizeti be, az ügyvédnél a befizetett illetéket az ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatni, annak a pénzügyi rendezése az ügyféllel való elszámolás keretébe tartozik (az ügyfél nevére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatás

Kérdés: A kft. üzlethelyiséget bérel az önkormányzattól, amelyet bérbe ad egy bt.-nek. A bérleti díjról kapott önkormányzati számla kezelhető-e közvetített szolgáltatásként? A kft. a közüzemi díjakat is továbbszámlázza a bt.-nek. Ez is kezelhető közvetített szolgáltatásként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...anyagköltségként kell elszámolni, azok megállapodás (szerződés) szerinti, a fogyasztott mennyiséggel arányos részének a továbbszámlázása nem minősül közvetített szolgáltatásnak, a továbbszámlázott áramdíj, vízdíj, gázdíj bekerülési értékét az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Kamarai nyilvántartásba vétel díja

Kérdés: Mivel kötelező a kamarai nyilvántartásba vétel, regisztráltam, és megfizettem az 5000 forintos díjat. Kértem a számlát, de a kamara azt válaszolta, hogy ők számlát nem állítanak ki, költségeim között így is elszámolhatom. Önök szerint sem kötelesek számlát kiállítani a befizetett díjról?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy jog szerint nem kötelező, de lehet számlát kiállítani.A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2012. január 1-jétől hatályos 34/A. §-a alapján a kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan adásvételének számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A válasz előtt a kérdésben említett két válaszhozkapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy az azok alapját képező kérdés alapvetőennem egyszerű adásvételről szól, ahol a felek már a szerződésben kikötötték arészletfizetést. Ezért a válaszokat nem indokolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Forintban, illetve euróban kiállított számlák kompenzálása

Kérdés: A cég a 2011. december 31-én kelt kompenzálási (beszámítási) jegyzőkönyvben a forintban kiállított szállítói számlákat akarja kompenzálni euróban kiállított vevőszámlákkal. A kompenzálás során milyen árfolyamon kell a beszámítást elvégezni? Milyen dokumentumot kell alapul venni a könyvelés során?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett ajogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthozintézett nyilatkozattal a tartozásába beszámíthatja. A Ptk. szerinti beszámításkönyvelése a kompenzálás. A kérdést tehát úgy kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdoni hányad telek ellenében

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...építési-szerelési munkák értékét a fordított adózás szabályaiszerint terheli az áfa!) Ha változatlan összegben történik a továbbszámlázás,akkor e gazdasági eseménynek eredményre gyakorolt hatása nincs. Csereszerződés esetén a "B" társaságnak számláznia...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 26.

Hasznosítási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2011-ben a saját előállítású termékek termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére átvállalási és hasznosítási szerződést kötött koordináló szervezettel. A társaság belföldi vevőjével olyan megállapodást kötött, hogy a hasznosítási díjat a koordináló szervezet számlája alapján a vevőnek számlázhatja. A vevő által számla alapján megfizetett díjat árbevételként kell elszámolni? A koordináló szervezet által felszámított szolgáltatási díjat eladott szolgáltatás értékeként kell számításba venni a beszámolóban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felé a hasznosítási díjat számlázza, továbbszámlázza. Mivel ahasznosítási díj egy sajátos szolgáltatás ellenértéke, azt továbbszámlázásesetén is árbevételként kell elszámolni. Ez esetben azonban a koordinálószervezet által számlázott hasznosítási díjat nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címke:

Külföldön munkát vállalók hazai bére

Kérdés: Magyarországi társaság Ausztriában fióktelepet nyitott, ott építőipari kivitelezést végez. A fióktelep számláz. A hazai cég is teljeskörűen könyveli a külföldi számlákat. A munkavállalók a magyar tb szabályai szerint – A1-es nyomtatvánnyal – külföldön tevékenykednek, viszont Magyarországon kapnak bért a külföldi munkavégzésük alapján is. A fióktelep részére továbbszámlázhatók-e a Magyarországon kifizetett, az ottani telephelyhez kapcsolódóan felmerült bérköltségek, esetleg igazgatási díjak? Ezt hogyan kell elszámolni a magyar könyvekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a fióktelep, illetve a magyar társaság adóalapja megállapításánálcsapódik le.Azon igazgatási díjak terhelhetők közvetlenül, illetve"számlázással" a fióktelepre, amelyek közvetlenül a fiókteleppel kapcsolatosanmerültek fel. Adózási elő­írások bizonyos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címke:

Devizás tételek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Egy belföldi cég másik belföldi céggel kötött szerződésében devizában határozta meg az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét, devizában történt a számlázás, devizában lesz a kiegyenlítés is. 2011. december 31-én át kell-e értékelni az ilyen követelést, illetve kötelezettséget?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A rövid válasz az, hogy igen!Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján az üzleti év utolsónapjával készített mérlegben (az azt alátámasztó leltárban) kimutatott mindenkülföldi pénzértékre szóló követelést, illetve kötelezettséget (a devizástételeket) az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

El nem ismert számla

Kérdés: A szerződés eltérő értelmezéséből adódóan partnerünk nem ismeri el a teljesítést, visszaküldte a számlát. Perre megyünk. A Számviteli Levelekben azt olvastuk, hogy ilyen esetben sztornírozni kell a számlát, és a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja lesz a teljesítés időpontja. Egy áfaelőadáson viszont az előadó azt válaszolta, hogy szerinte az Áfa-tv. 55. §-a alapján az áfát be kell vallani/fizetni az eredeti teljesítés időpontjában. Hogyan tudjuk feloldani az Szt. és az Áfa-tv. közötti ellentmondást?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A válasz előtt megjegyezzük, az Szt. és az Áfa-tv. előírásaiközött nincs ellentmondás. Feltételezhetően az áfaelőadó részére adottinformáció nem volt teljes körű, ugyanúgy, mint a feltett kérdés sem az. Nemértelmezni kell a szerződést, hanem teljesíteni! A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
52
53
54
…
107