1048 talált cikk a számlázás kifejezésre

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?

Kérdés: A vezetékes telefon esetében társaságunknál egy kód segítségével elkülöníthető a magánbeszélgetés, illetve egyes területeken kézi nyilvántartás (önbevallás) alapján. Ezt a beszélgetést kiszámlázzuk a dolgozók részére. Az új szabályozás értelmében a juttatás összegének megállapításához a nem forgalomarányos kiadásokat is meg kell osztani, és azt figyelembe kell venni a juttatás összegénél. Ez azt jelenti, hogy mivel csak a beszélgetések díját számlázzuk ki a dolgozóknak, a nem forgalomarányos költségek magáncélú hányada után keletkezik adófizetési kötelezettségünk? A nem forgalomarányos kiadások között szerepelnek olyan kiadások is, amelyekhez nem kapcsolódhat magáncélú felhasználás (pl. PTT, adapter). Ezeket is meg kell osztani? Ha nincs részletes számlám, és a 20%-kal határozom meg a juttatás összegét, csak akkor mentesülök az adófizetési kötelezettség alól, ha legalább ezt az összeget kiszámlázom? Ha ennél kevesebb kerül kiszámlázásra a dolgozók felé, ezt ebben az esetben nem vehetem figyelembe a juttatás összegének megállapításánál? Ha rendelkezem részletes számlával, akkor viszont igen?

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?

Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?

Kérdés: Egy magyarországi vállalkozás termelő géphez motort gyárt belga adóalany megrendelésére. A belga cég nem viszi (viteti) el a motort az országból, hanem egy magyarországi cégnek számlázza tovább. Milyen számlát bocsát ki a magyar értékesítő? Milyen számlát bocsát ki a belga cég a másik magyar adóalany felé? Ki fizet, és ki vonhat le áfát? A termék nem hagyja el az országot.

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ha egy magyar kft. Németországban gépet javít, a magyar cég áfamentes számlát ad, illetve ha a német kft. javít gépet Magyarországon, akkor ő is áfamentesen számláz?

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?