Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...az alaptőkén felüli tőke változásait (növekedésének, csökkenésének lehetőségeit) nem szabályozza. Ezekre vonatkozó előírások a számviteli törvényben kerültek rögzítésre, mint olyan tételek, amelyek jelentősen befolyásolhatják az adott társaság vagyoni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Felmondott szerződés elszámolása

Kérdés: A kérdés szerint az adott társaság 2017-ben értékesíteni kívánt egy üzemet. Az értékesítésről a számlát kiállították, a vevő azonban nem fizetett, emiatt az adásvételi szerződést felmondták. Mikor kell a helyesbítő számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...előjelű fizetendő áfaként az áfabevallásba a helyesbítő számla kibocsátásakor lehet beállítani.A leírtakból következik, ha a számviteli törvény előírásai szerint járnak el, akkor a helyesbítés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi számlarend használata

Kérdés: Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságnál a külföldi tulajdonos a saját számlarendje használatát követeli meg a külföldi könyvelési előírások és bizonylatolás előírásával és az ehhez kapcsolódó beszámoló elkészítésével. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy nem helyes, sőt jogszabályellenes.A Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság könyvvezetése és beszámolókészítése a magyar számviteli előírások szerint történhet. Nincs azonban akadálya annak, hogy a magyar számviteli törvény előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Részletvétel esetén felszámított kamat

Kérdés: Ha az adásvételi szerződés szerint az ellenértéket részletekben fizetik meg, és ezért kamatot számít fel az eladó, a kamatot mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelvekből (elsősorban az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből) egyértelműen következik, hogy részletvétel esetén – amennyiben az ellenértéket több év alatt részletekben fizetik meg – az adott eszköz eladási árától külön kell választani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Romos lakóépület felújítása, átalakítása

Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz, hogy az adott esetben egyértelműen igen! Az adott helyzetben – bár a munkák egy részének jellege olyan, mint a felújítás – valójában beruházásról, a beszerzett, de még használatba nem vett eszköz értékét növelő beszerzési költségekről van szó.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kulcsrakész kivitelezés alvállalkozóinak elszámolása

Kérdés: A társaság építési fővállalkozóként épületek kulcsrakész kivitelezésével, felújításával foglalkozik, amelyet kizárólag alvállalkozókkal végeztet el. A munkák irányítására, illetve végzésére saját főállású munkavállalóval nem rendelkezik, az alvállalkozói teljesítmények – a számviteli törvény szerint – nem minősülnek közvetített szolgáltatásnak. Hogyan kell elszámolni a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák készletre vételét mint befejezetlen termelést? Lehet-e aktivált teljesítményként?
Részlet a válaszából: […] ...is erről van szó, bár a fővállalkozó a munkák irányítására, illetve végzésére saját főállású munkavállalóval nem rendelkezik.A számviteli törvény szerint a vásárolt szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás, vagy igénybe vett szolgáltatás, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel

Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...is [teljes összegében, ez következik az Szt. 41. §-a (3) bekezdésének előírásából].Az új devizahitel új helyzetet eredményez. A számviteli törvény hivatkozott előírása nemcsak a beruházáshoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Alkatrészvásárlás, összeszerelve értékesítés

Kérdés: Az adott szervezet alkatrészeket vásárolt, majd ezeket összeszerelve készterméket állítottak elő az alkatrészszállító telephelyén, majd a készterméket eladták az alkatrészek szállítójának, és a számlák közötti különbözetet pénzügyileg rendezték. Mindezt pusztán szóbeli szerződés alapján. Jogszerűen járt-e el a társaság, amikor az ügylettel kapcsolatos tételeket bruttó módon számolta el?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény előírása szerint árbevételként kell kimutatni az értékesített termékek – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Az ellenértéket a vevőnek elküldött számla tartalmazza, amelyet a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítéskor és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Ez az előírás minden ilyen jellegű támogatásra érvényes, így a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatásra is?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján a földterület, telek bekerülési (beszerzési) értéke után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (és így értékcsökkenési leírás sem), a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Reklámtábla mint építmény vagy berendezés

Kérdés: Számviteli szempontból a reklámtábla mikor építmény, mikor berendezési tárgy?
Részlet a válaszából: […] Az építmények közé kell besorolni, mint reklámépítményt, azt a reklámtáblát, amely megfelel az építmény fogalmának [amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén jön létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás után távolítható el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:
1
116
117
118
416