159 talált cikk a számviteli bizonylat kifejezésre

Kérdés: A számviteli bizonylat (számla) alapján a felmerült kiadás elszámolható a teljesítéskor, vagy csak a repülés tényleges napján? A repülőjegy igénybe vett szolgáltatásnak minősül, vagy termékként kell kezelni? Mi a teendő akkor, ha a repülőjegyről kiállított számla adattartalmából nem derül ki a repülés tényleges időpontja?

Kérdés: A lízingcégtől a következő levelet kaptam. "A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban a futamidő végén visszavett eszközről a lízingbevevőnek bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítania a lízingbeadó felé a lízingbevevő által meg nem vásárolt, lízingbeadó számára visszaadott eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbeadónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés szabályai szerint kell elszámolnia. Az előzőek értelmében a lízingbevevőnek kell kiállítania bizonylatot, tehát a lízingbeadónak nem. Amennyiben kivizsgálásunk eredményével nem ért egyet, úgy fogyasztónak nem minősülő ügyfélként a polgári perrendtartás szabályai szerint az illetékes bírósághoz fordulhat." Több esetben olvastam a Számviteli Levelekben, hogy a lízingbeadó cégnek kell helyesbítő számlát kiállítania a személygépkocsi piaci értékéről nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbevevő visszaadja, vagy él a harmadik vevő kijelölési jogával. Akkor most mi a helyes?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?

Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.

Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?

Kérdés: 2015. január 1-jével nem kell 20%-os reklámadót fizetni a reklámközzétevő megrendelőjének, ha bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy a közzétevőtől kérte ugyan annak reklámadó-kötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozatát, ám az számára nem küldte meg azt. A jogszabály szerint hitelt érdemlően igazolni kell a nyilatkozatkérést. Cégünk a közzétevő internetes társasággal csak elektronikus úton áll kapcsolatban. Ezért kérdéses, hogy mi tekinthető hitelt érdemlő igazolásnak, ha a nyilatkozatot interneten keresztül kérjük?

Kérdés: "A" társaság 2013 májusában "B" társaság alapításához 600 E Ft építési telek apporttal, 9500 E Ft építési telek és 2800 E Ft nem építési telek tőketartalékba helyezésével járult hozzá. ("B" társaság törzstőkéje 1 millió Ft.) Áfaköteles-e az "A" társaság telkeinek "B" társaság részére történő átadása, ha igen, egyenesen vagy fordítottan adózik? Kell-e számviteli bizonylatot kiállítani? Mindkét társaság élt a választás jogával, és az általános szabályok szerint adózik a lakóingatlanok és a nem lakóingatlanok, valamint a beépített és beépítetlen ingatlanok bérlete, illetve értékesítése tekintetében.

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: A költségátalányról már több véleményt olvastam. Örömmel venném, ha össze lehetne foglalni, hogy azt kinek, mikor kell könyvelnie, előírnia, ennek mi a bizonylata, az adóalapra hatással lehet-e? Ha nem állítanak ki róla bizonylatot, bizonylat hiányában kell-e akár a vevőnek, akár a jogosultnak könyvelnie, adóalapot módosítania?