Műemlék épület felújítása, értékcsökkenése

Kérdés: Műemlék épületet vásároltunk, amelyet felújítás után szálláshely-szolgáltatás útján tervezünk hasznosítani. A felújítás több éven át tart, és a beszerzést, valamint a ráfordításokat beruházásként tartjuk nyilván. Az épület rendeltetésszerű használatba vétele 2 év múlva várható. Elszámolhatunk-e értékcsökkenést az épület műemlék jellegének ellenére? Ez különösen fontos annak fényében, hogy az adóváltozások "háromszoros" elszámolhatóságot ígérnek. (A költségkénti elszámolás csak értékcsökkenés útján valósulhat meg.)
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt – a kérdéshez kapcsolódóan – néhány pontosítás.Az épület rendeltetésszerű használatba vétele – a kérdés szerint – 2 év múlva várható. Ez esetben a műemlék épületen végzett munkák az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de – sajnos – ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válasz a Számviteli Levelek 331. számában jelent meg 2015. 09. 10-én. A válasz a 2015. évi CI. törvény átmeneti rendelkezésére [az Szt. 177. §-ának új (46) bekezdésében foglaltakra] épül. A hivatkozott (46) bekezdés alapján az üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

ERP-rendszer bevezetése

Kérdés: Az ERP-rendszerrel kapcsolatosan sokféle véleményt hallottunk, emiatt megbíztunk egy társaságot nettó 5 millió forintért, hogy felmérést végezzen cégünknél: mire van szükségünk, hogyan működnek a folyamatok a társaságunknál, illetve melyik céget és rendszert javasolják, ami a legkisebb átalakítással és zökkenőmentesen vezethető be. Az anyag szeptemberre készül el. Ráaktiválható-e a rendszerre a szakértői felmérés értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem. Az eszköz (az adott esetben a rendszer) bekerülési értékében azokat a tételeket kell számításba venni, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. A kérdés szerinti felmérés valójában a rendszerek közötti választás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Jelentős összegű hiba

Kérdés: A 2014-ben árbevételként könyvelésre került számlát később sztornírozták, de az nem kerül könyvelésre. E bevétel után a társasági adót és az iparűzési adót is megfizették. A hiba feltárása után önellenőriztük a bevallásokat. A számviteli politikában a jelentős hibahatár 10 millió Ft, a 2014. évi mérlegfőösszeg 2 százaléka 4841 E Ft. Ebben az esetben ezen értéket kell figyelembe venni, és ehhez kell viszonyítanom a hibaértéket? A hibahatás levezetés szerinti értéke 8200 E Ft. Jól gondoljuk, hogy így a hiba jelentős, és 2015. évre háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] Jól gondolják! Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja tartalmazza a jelentős összegű hiba meghatározására vonatkozó előírást. Alapvetően annak összegét a számviteli politikában kell megállapítani. De van az előírásnak egy olyan kitétele, hogy minden esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Közösségen belül vásárolt alkatrész áfája

Kérdés: Áfaalany, negyedéves bevalló, közösségi adószámmal rendelkezik. Olaszországból vásárolt alkatrészt. A számlát euróban állították ki, adót nem tartalmaz a számla. A termék 27%-os áfás. Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a beszerzést, illetve A 60-as összesítő nyilatkozatot is kell benyújtani? Ha a teljesítés napján érvényes számlavezető bank által alkalmazott eladási árfolyamot alkalmazom, az megfelel a könyvelésben és az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] A közösségi termékbeszerzés után 27 százalékos adómértékkel adózó ügyleteket az áfabevallás '65A-01-01 lapjának 14. sorában kell feltüntetni. Természetesen a tételnek szerepelnie kell a közösségi összesítő nyilatkozatban is, mégpedig az 'A60-02 lapon. Mind az Áfa-tv.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Késedelmi kamat szabályozása

Kérdés: A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos elszámolások a szabályozás módosulásával tisztázódtak. Mi a helyzet a késedelmi kamattal?
Részlet a válaszából: […] A késedelmi kamat elszámolását nem befolyásolja a költségátalánnyal kapcsolatos változás. A késedelmi kamatot a késedelembe esőnek – a jogosult külön felszólítása nélkül – a késedelembe esés napjával meg kell határozni, és egyéb ráfordításkénti elszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Egyedi tárgyi eszköz fogalma

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] Magától értetődőnek tekinthetők a kérdésre adandó válaszok? Nyilvánvalóan, számos esetben igen, de vannak olyan tárgyi eszközök, ahol nem egyszerű az egyedi tárgyi eszköz körülírása, a leltárba beállítandó egységének meghatározása.Az eszköz használata, rendeltetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Mikrogazdálkodói beszámoló, főkönyvi könyvelés

Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.-nek kell-e számviteli politikát készítenie? Ha áttér erre a beszámolóformára, akkor a könyvelés során a főkönyvi számokat meg kell-e változtatni, vagy használhatók a normál egyszerűsített éves beszámolónál alkalmazott számlaszámok?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) rendelkezik. A Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint: A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Ebből egyértelműen az következik, hogy nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Alapítás-átszervezés aktivált értékének kivezetése

Kérdés: Társaságunknál 2009-ben jelentős átszervezés történt. Az átszervezés költségeit aktiváltuk, 5 év alatt leírtuk. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke az immateriális javak között nulla értéken a mai napig szerepel. Mikor kell, illetve lehet kivezetni a könyvekből a nullára leírt alapítás-átszervezés aktivált értékét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, amikor annak értéke elérte a nullát, azaz teljesen leíródott.Az alapítás-átszervezés aktivált értékét – az Szt. szerint – terv szerinti értékcsökkenési leírással 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet nullára leírni. Ha a számviteli politikában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Önköltség megállapításának módszere

Kérdés: Egy "normál" számviteli alany az önköltség megállapítására felkínált módszerek közül az alábbit választotta, 2014-től kezdődően: A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Ez módszerként szerepel a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében is, és a vállalkozás számviteli politikája is tartalmazza. Van valami törvényi akadálya a fenti módszer választásának?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy a "normál" számviteli alanyt a számviteli törvény 2014-ben nem kötelezte éves beszámoló készítésére, mivel a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladta meg az alábbi határértéket:– a mérlegfőösszeg az 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
1
14
15
16
36