Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] A 2016-tól hatályos új előírások szerint a számviteli politikában azt is rögzíteni kell, hogy a vállalkozó a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából mit tekint kivételes nagyságú és előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak, amelyek összegeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Szakkönyvek könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyelviskola használatában lévő könyvek értékét?
Részlet a válaszából: […] A gazdálkodó szervezetek által beszerzett szakkönyvek, szépirodalmi művek is a tevékenységet, a működést szolgáló eszközök, amelyek beszerzését és nyilvántartását az általános számviteli előírások figyelembevételével kell elszámolni, illetve vezetni.Az eszközöket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kft. tárgyi eszközöket kíván vásárolni (pl. építőipari állványok, betonkeverő, építőipari gépek), amelyeket a későbbiek során kizárólag bérbeadásra kíván használni. A termékbeszerzést az 1. vagy a 2. számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A kérdés szerint beszerzésre kerülő eszközök rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (az adott esetben az áru) bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja – többek között – az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható, az eszköz beszerzésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Műemlék épület felújítása, értékcsökkenése

Kérdés: Műemlék épületet vásároltunk, amelyet felújítás után szálláshely-szolgáltatás útján tervezünk hasznosítani. A felújítás több éven át tart, és a beszerzést, valamint a ráfordításokat beruházásként tartjuk nyilván. Az épület rendeltetésszerű használatba vétele 2 év múlva várható. Elszámolhatunk-e értékcsökkenést az épület műemlék jellegének ellenére? Ez különösen fontos annak fényében, hogy az adóváltozások "háromszoros" elszámolhatóságot ígérnek. (A költségkénti elszámolás csak értékcsökkenés útján valósulhat meg.)
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt – a kérdéshez kapcsolódóan – néhány pontosítás.Az épület rendeltetésszerű használatba vétele – a kérdés szerint – 2 év múlva várható. Ez esetben a műemlék épületen végzett munkák az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de – sajnos – ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válasz a Számviteli Levelek 331. számában jelent meg 2015. 09. 10-én. A válasz a 2015. évi CI. törvény átmeneti rendelkezésére [az Szt. 177. §-ának új (46) bekezdésében foglaltakra] épül. A hivatkozott (46) bekezdés alapján az üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

ERP-rendszer bevezetése

Kérdés: Az ERP-rendszerrel kapcsolatosan sokféle véleményt hallottunk, emiatt megbíztunk egy társaságot nettó 5 millió forintért, hogy felmérést végezzen cégünknél: mire van szükségünk, hogyan működnek a folyamatok a társaságunknál, illetve melyik céget és rendszert javasolják, ami a legkisebb átalakítással és zökkenőmentesen vezethető be. Az anyag szeptemberre készül el. Ráaktiválható-e a rendszerre a szakértői felmérés értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem. Az eszköz (az adott esetben a rendszer) bekerülési értékében azokat a tételeket kell számításba venni, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. A kérdés szerinti felmérés valójában a rendszerek közötti választás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Jelentős összegű hiba

Kérdés: A 2014-ben árbevételként könyvelésre került számlát később sztornírozták, de az nem kerül könyvelésre. E bevétel után a társasági adót és az iparűzési adót is megfizették. A hiba feltárása után önellenőriztük a bevallásokat. A számviteli politikában a jelentős hibahatár 10 millió Ft, a 2014. évi mérlegfőösszeg 2 százaléka 4841 E Ft. Ebben az esetben ezen értéket kell figyelembe venni, és ehhez kell viszonyítanom a hibaértéket? A hibahatás levezetés szerinti értéke 8200 E Ft. Jól gondoljuk, hogy így a hiba jelentős, és 2015. évre háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] Jól gondolják! Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja tartalmazza a jelentős összegű hiba meghatározására vonatkozó előírást. Alapvetően annak összegét a számviteli politikában kell megállapítani. De van az előírásnak egy olyan kitétele, hogy minden esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Közösségen belül vásárolt alkatrész áfája

Kérdés: Áfaalany, negyedéves bevalló, közösségi adószámmal rendelkezik. Olaszországból vásárolt alkatrészt. A számlát euróban állították ki, adót nem tartalmaz a számla. A termék 27%-os áfás. Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a beszerzést, illetve A 60-as összesítő nyilatkozatot is kell benyújtani? Ha a teljesítés napján érvényes számlavezető bank által alkalmazott eladási árfolyamot alkalmazom, az megfelel a könyvelésben és az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] A közösségi termékbeszerzés után 27 százalékos adómértékkel adózó ügyleteket az áfabevallás '65A-01-01 lapjának 14. sorában kell feltüntetni. Természetesen a tételnek szerepelnie kell a közösségi összesítő nyilatkozatban is, mégpedig az 'A60-02 lapon. Mind az Áfa-tv.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Késedelmi kamat szabályozása

Kérdés: A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos elszámolások a szabályozás módosulásával tisztázódtak. Mi a helyzet a késedelmi kamattal?
Részlet a válaszából: […] A késedelmi kamat elszámolását nem befolyásolja a költségátalánnyal kapcsolatos változás. A késedelmi kamatot a késedelembe esőnek – a jogosult külön felszólítása nélkül – a késedelembe esés napjával meg kell határozni, és egyéb ráfordításkénti elszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
1
14
15
16
36