Értékpapírok értékvesztése

Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak első felében a kérdező helyesen járt el.Az Szt. 54. §-a alapján az értékpapíroknál (ideértve a részesedéseket, továbbáa hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat)értékvesztést kell elszámolni, ha a részesedés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Pénzügyi vállalkozások készpénzkészlete

Kérdés: Az Szt. 14. §-ának új (9) és (10) bekezdése vonatkozik-e a pénzügyi és egyéb pénzügyi tevékenységet folytatókra? Második kérdésem: ugyanebben a bekezdésben szereplő "kivéve ha külön jogszabály eltérően rendelkezik" kikre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-ának – 2009. január 1-jétől hatályos – (9) és(10) bekezdése a készpénzkészlet napi átlagának meghatározásáról rendelkezik.(Részletesen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel a Számviteli Levelek 190. számábana 3962. kérdésre adott válaszban. Az ott leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] A kérdező által konkrét formában feltett kérdéseket nemidéztük, de azokra is választ adunk.Az Szt. 20. §-ának (4)–(5) bekezdése megadja a lehetőségetarra, ha az ott megadott feltételek teljesülnek, hogy a gazdálkodó devizában(euróban) vezesse a könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kiegészítéseként pontosítsunk! A kérdező a hosszúlejáratú deviza (illetve devizaalapú) hitel mérleg-fordulónapi értékelése soránállapított meg jelentős összegű árfolyamveszteséget. A válasznál az Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakbólkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Felújítás vagy karbantartás

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő irodaépületen hőszigetelést, vakolást, ablakcserét hajtott végre, amelyet a társaság aktivált. Ugyanekkor megtörtént a lámpatestek cseréje, a régi típusú függönyök szalagfüggönyre történő cseréje, valamint az ablakfóliázás. Ezeket is aktiválni kell, vagy elszámolható-e költségként? A jövőben az egész központi fűtési rendszert érintő, nagyobb összegű javítás, karbantartás történik egy időben a hőközpontcserével. Ezt költségként vagy felújításként kell elszámolni? A felsorolt tételek nincsenek külön nyilvántartva, az épület értékében szerepelnek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a kérdező bizonyos kérdésekbenmár döntött, más kérdésekben pedig a döntését válaszunktól függően fogjameghozni, korábbi döntését – esetleg – felülvizsgálni. Valójában a társaságnakaz Szt. előírásai figyelembevételével előre meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, nem a szabályozás hibája, hogya fuvarköltség nincs benne a készlet értékében. Erről csak a kérdező társaságtehet. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (az adottesetben az áru) bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

CHF-hitel kiváltása euróhitellel

Kérdés: A régi banknál CHF-alapú hitelünk volt, amit az új bankunk euróhitellel váltott ki, az új bankkal kötött hitelszerződés szerint. Az új bankunk átutalt a régi banknak 81 206,09 eurót, amely megjelent a régi banknál 123 433,26 CHF formájában. Az új bank folyósította hitelt MNB-árfolyamon kell könyvelnem, és így az új hitel könyv szerinti értéke eltér a régi banknál CHF-ben jóváírt értékétől. A különbözet árfolyamnyereség lenne?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az MNB hivatalosdevizaárfolyamának alkalmazása csak akkor kötelező, ha azt a társaságválasztotta, és döntését a számviteli politikájában rögzítette.A válasznál abból kell kiindulni, hogy a régi bank CHF-alapúhitelét a társaságnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Kiszerelés költségei

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a következőkben részletesenválaszolunk.A tartályokban érkező étolaj a kiszerelés után is étolajlesz, nem keletkezik új termék, a kiszerelés költségeivel nem növelhető azétolaj bekerülési értéke. A technológiai sorba beépített szűrés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Gyógyászati segédeszközök támogatása

Kérdés: Ügyfelünk a tb-nek flopilemezen havonta elszámol a gyógyászati segédeszközök forgalmáról. Ennek alapján a tb kiállít egy összesítő bizonylatot (nettó összeg és áfa feltüntetésével). Ügyfelünk számlát nem állít ki a tb nevére, a könyvelés ezen bizonylat alapján rögzíti a bevételt. A tb által kiállított bizonylat elegendő-e a fenti esemény bizonylatolására? Be kell-e a tb-től kapott összeget állítani az áfa-bevallásba, mint kapott támogatást?
Részlet a válaszából: […] A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosításitámogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről,forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről a 14/2007. (III. 14.) EüM rendeletrendelkezik. Ennek a rendeletnek a 7. §-a szerint: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Időszakos leállás során értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari beszállító cég. Az elkövetkező időszakban visszaesik a termelés, emiatt a termelésben részt vevő 4 nagy értékű gépünket 2009-ben le fogjuk állítani, kivesszük a termelésből. Ha a szóban forgó gépek nem termelnek, megtehetjük-e, hogy szüneteltetjük a lineáris értékcsökkenés elszámolását? Mi lenne, ha teljesítményarányos elszámolást alkalmaznánk? Erre átállhatunk 2009. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A termelés visszaesésének lehet az a következménye, hogy atársaság a termelésben részt vevő 4 nagy értékű gépét leállítja, nem végezazokkal termelőtevékenységet. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelésbőlvéglegesen kivonják, mert akkor a tárgyi eszközök közül ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
1
24
25
26
36