358 talált cikk a székhely kifejezésre

Kérdés: Az osztrák tulajdonú magyar társaság (kft.) ügyvezetője német állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye. A német ügyvezető az osztrák anyacégnél energetikai műszaki-kivitelezési szakértőként dolgozik. A kft. Magyarországon egy ügyvédi iroda címén került bejegyzésre, amely bérlet útján biztosít egy helyiséget, amit a saját irodájával együtt bérel. A bérleti szerződés csak a székhely bejegyzését szolgálja, a kft. egyáltalán nem működik az adott helyen. A kft. kézbesítési megbízottja a könyvelőiroda, ahová beérkeznek a hivatalos levelek, értesítések, ahol a bizonylatokat őrzik. A bizonylatok az ügyvezető hatáskörében állnak, Németországban keletkeznek, amelyek másolata vagy egy-egy aláírt példánya a könyvelőirodához kerül. A könyvelőiroda vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti és megküldi a bevallásokat, elkészíti és közzéteszi a beszámolót. A cégjogi anyagokat az elektronikus ügyintézés alapján az ügyvéd kapja. A könyvelőiroda ezeket az anyagokat e-mailben továbbítja a tulajdonos képviselője, valamint a kft. ügyvezetője felé. A kérdező ezt követően idézi a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. §-át és 2. §-a (1) bekezdését, és azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a könyvelőirodánál biztosan nem valósul meg a székhelyszolgáltatás? A könyvelőiroda nem kíván székhelyszolgáltatást nyújtani, célja a bizonylatok megszerzése, feldolgozása és a számviteli szolgáltatások nyújtása. A rendelet kitér a szerződéskötési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettségre is, amire tekintettel a felmerült kérdéseket tisztázni kell. Kérem segítségüket a rendelet értelmezéséhez és a székhely-szolgáltatás egyértelmű tisztázásához!

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége személygépkocsi-bérbeadás flottakezelési szolgáltatás keretében. Levonható-e a társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt személygépkocsira megvásárolt autópálya-matrica 7,5%-a a HIPA összegéből? Ha igen, akkor csökkenthető a társaságunk által megvásárolt, majd a bérbe vevő partnereknek "továbbszámlázott" autópálya-matrica díjával is? Vagy kizárólag a társaságunk saját célra használt gépjárműveihez megvásárolt autópálya-matrica díjait vehetjük figyelembe? Ha a továbbszámlázott autópálya-matrica díját társaságunk nem veheti figyelembe, akkor a partnereink tudják-e érvényesíteni ezen adócsökkentő tételt (a továbbszámlázás során a számlán egyértelműen látható az "autópálya-matrica" díjtétel, ami – természetesen – értékben megegyezik az általunk megfizetett díjjal)?

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.

Kérdés: Az Szt. 154/A. §-ának (1) bekezdése szerint mentesül az egyedi beszámoló közzététele alól a magyar fióktelep és a (3) bekezdés szerint a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi kötelezettség. Az a külföldi vállalkozás, amelynek fióktelepe van Magyarországon, a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján azonban mentesül a beszámolókészítési és -közzétételi kötelezettség alól a saját tagállamában, és nem ő, hanem az anyavállalata az, amely konszolidált beszámolót készít és közzéteszi. Ebben az esetben a külföldi vállalkozás anyavállalata által elkészített konszolidált beszámolót kell a fióktelepnek magyar nyelvre lefordítva Magyarországon közzétennie?

Kérdés: Két magyarországi székhelyű építőipari társaság konzorciumot hozott létre, amely konzorcium vállalkozási szerződést kötött egy harmadik féllel, mint megrendelővel önálló vízellátó rendszer generálkivitelezői munkáinak elvégzésére. A konzorciumi tagok a kivitelezői szerződés szerint vállalt szolgáltatás ellenértékét külön-külön számlázzák. A konzorciumi megállapodás alapján a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan a konzorcium tagjai úgy állapodtak meg, hogy a szolgáltatásból eredő költségeket is a megrendelő felé történő kiszámlázás arányában viselik. A konzorciumi tagok között történő elszámolás során (eredménymegosztás) egymás számára ellenszolgáltatást nem nyújtanak. Hogyan kell ezt az ügyletet elszámolni? Milyen bizonylatot kell kiállítani? Milyen áfát kell felszámítani?

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?