647 talált cikk a személyi jellegű kifejezésre

Kérdés: Cégünk cafeteriajuttatás keretében internetutalványt ad az azt kérő munkavállalónak. Milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy ezt a juttatást adómentes természetbeni juttatásként kezelhessük? Elégséges egy, az internetszolgáltatóval kötött szerződés, amely a dolgozó nevére szól? Vagy havi számlát kell elkérnünk, amelyen szerepel az a tény is, hogy kiegyenlítésre került az összeg? Vagy olyan bizonylatra lenne szükség, amelyen az is szerepel, hogy a kiegyenlítés utalvánnyal történt?

Kérdés: Közhasznú társaság, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tudományos tevékenységet végez, tagjai tagdíjat fizetnek, de jelentős bevétel származik más cél szerinti tevékenységből is. 2009-ben a társaság kifizette az egyik tag utazását New Yorkba, ahol egy konferencián vett részt. A konferencia a társaság tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, a tag kizárólag a konferenciára utazott ki, beszámolót készített az útról. Keletkezik-e a társaságnak a kifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A kft. kizárólag pénznyerő automatákat üzemeltet, tevékenysége tárgyi áfamentes. A pénznyerő automatákat különböző vendéglátó-ipari egységekben helyezi el, egyéni vállalkozóknál. Az egyéni vállalkozó állandó összegű bérleti díjról állított ki számlát, 25 százalékos áfával. A tiszta játékbevétel a kft.-t illeti meg, a bérleti díjat költségként számolja el. A jövőben – szerződés alapján – osztoznak a bevételen, amelyről az egyéni vállalkozó számlát állít ki. Kérdésem, ez a számla áfás vagy áfamentes legyen? Szerintem áfaköteles. Olvastam az 1471. számú kérdésre adott válaszukat. Azóta azonban már hosszú idő eltelt, a törvények is változtak. Ügyfelem ragaszkodik az áfamentes számlázáshoz.

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő gépjárművek után közigazgatási bírságot fizetünk a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértése miatt. Hogyan kell elszámolni? Személyi jellegű kifizetés, vagy bírság és a társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: Partnerünktől filteres kávégépet bérelünk. A számlát bérleti díjról állítják ki, amelynek az alapja az adott hónapban elfogyott filter, amelyből a kávé készül. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat? Ha igen, nekünk bérleti díjként vagy anyagköltségként kell könyvelni?

Kérdés: Munkavállalónk részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel munkaköre ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz ha a munkakör betöltéséhez szükséges – az utazási bérlet elszámolása hogyan történjen? Béren kívüli juttatásként vagy egyéb költségként?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.

Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?