643 talált cikk a személyi jellegű kifejezésre

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?

Kérdés: Bedolgozói jogviszonyban a dolgozónak, a cég gépének a dolgozó lakásán történő üzemeltetése kapcsán bemutatott eredeti számla és a dolgozó nyilatkozata alapján megtérítjük a megnövekedett áramszámla különbözetét. A nyilatkozat arról szól, hogy amíg a gépet nem használta, addig 10 ezer Ft volt a számlája, most meg 20 ezer Ft. A 10 ezer Ft különbözetet költségtérítésként kifizetjük az áramszolgáltatás számlája alapján. Az szja megítélésében kérjük segítségüket.

Kérdés: Társaságunk elhunyt nyugdíjasát saját halottjának nyilvánította és eltemettette. A temetési költség után 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t elszámoltunk és befizettük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?

Kérdés: A piacszerzésben közreműködő magánszemély külföldi szakmai utazásával (utazás, szállás, étkezés, napidíj) kapcsolatos költség természetbeni juttatásnak, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e vagy nem?

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?

Kérdés: A gyártó cég szerződés szerint garancia nélkül szállít le egy berendezést, a szervizcég a garanciaátalányt a vevő felé számlázza. A felhasznált alkatrészek értékével arányos összeget a gyártó cég a szervizcég alkatrészbeszerzéséből utólag elengedi. Minek minősül ez? (A gyártó és a szervizcég között szerződés szabályozza a fenti ügyletet, számlát nem állítanak ki róla.)