Temetési költség átvállalása

Kérdés: Társaságunk elhunyt nyugdíjasát saját halottjának nyilvánította és eltemettette. A temetési költség után 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t elszámoltunk és befizettük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] Ha az elhunyt magánszemély temetési költségeit a volt munkáltatója vállalja át, akkor az kegyeleti ellátásnak számít, amely a hatályos Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6 pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Így az elhunyt nyugdíjas fizetett temetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Külföldi szakmai utazás költségei

Kérdés: A piacszerzésben közreműködő magánszemély külföldi szakmai utazásával (utazás, szállás, étkezés, napidíj) kapcsolatos költség természetbeni juttatásnak, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.8 pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszköz. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A számlázott utazási és szállásköltséget a vállalkozásnak az Szt. előírása szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell elszámolni, ha az nem minősül természetbeni juttatásnak. A természetbeni juttatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt kérdésekre nem lehet egyszerűen válaszolni.A tenyészállat az Szt. 26. §-ának (6) bekezdése alapján a tárgyi eszközök közé tartozik, de csak attól az időponttól, amikor a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beruházás megkezdése előtt a bérbeadóval tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Garanciális költségek elszámolása

Kérdés: A gyártó cég szerződés szerint garancia nélkül szállít le egy berendezést, a szervizcég a garanciaátalányt a vevő felé számlázza. A felhasznált alkatrészek értékével arányos összeget a gyártó cég a szervizcég alkatrészbeszerzéséből utólag elengedi. Minek minősül ez? (A gyártó és a szervizcég között szerződés szabályozza a fenti ügyletet, számlát nem állítanak ki róla.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt szerződéses kapcsolat eltér az általában szokásos, garanciális javításokkal összefüggő szerződéses kapcsolatoktól.A gyártó és a vevő közötti kapcsolat arra utal, hogy a gyártó mindig a szerződésnek megfelelően teljesít. Ha mégsem, akkor belép egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A munkaruházati termék akkor adómentes, ha megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában előírtaknak. Ez utóbbi szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Munkaerő-kölcsönzés bérének és bérjárulékainak könyvelése

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni a munkaerő-kölcsönzést gyakorlónál a bért és járulékait? Helyes-e, ha a kölcsönadott munkaerő bérköltségét a 8. számlaosztályon belül számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönadott munkaerő munkabérét annak a vállalkozásnak kell bérköltségként elszámolnia, amely vállalkozással a munkavállalók az Mt. szerint munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, amely munkáltatóval a munkavállalók munkaszerződést kötöttek, s amely munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
55
56
57
64