Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] Hosszúra nyúlt a kérdés, bár az alapvető probléma mindegyik esetben az, hogy a továbbterhelt tételeket milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlákat, azok áfája visszaigényelhető-e. A válasz valójában attól függően lehet (esetleg) más, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.
Kapcsolódó címke:

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. A kérdező nem szól arról, hogy a hagyatéki tárgyalás után az örökös öröklési illetéket fizetett-e vagy sem. Ha fizetett, akkor annak alapját az üzletrész értékesítésekor szerzési értékként számításba lehet venni. (Az Itv. szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a nyereményjátékot a gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) szervezi, de a magánszemély az árkedvezményt, a megrendelt autó vételárának 50%-át utólag a márkakereskedőtől kapja vissza. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címke:

Borravaló bizonylat nélkül

Kérdés: Hogyan kell elszámolni egy cég üzleti partnerének éttermi vendéglátása során adott borravalót, amelynek összegét a számlán nem tüntetik fel? El lehet számolni azt is reprezentációs költségként, vagy a dolgozó jövedelmeként kell kimutatni? Van-e különbség az elszámolás módjában akkor, ha bankkártyával történik a fizetés, vagy akkor, ha készpénzzel? A borravaló összege nem szerepel a számlán, illetve a nyugtán.
Részlet a válaszából: […] Alapvető törvényi követelmény, hogy a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Így a bizonylat nélkül adott borravalót sem reprezentációs költségként, sem a dolgozó (az üzleti partner...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címke:

Evás vállalkozás év végéig "nem tesz semmit"

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8009-es kérdésre adott válaszukban részletes tájékoztatást adtak az eva megszűnésével kapcsolatos teendőkről. Ha az adóalany nem tesz semmit, nem jelentkezik át sehova, milyen következményekkel jár? "Elveszíthető-e" így a cég?
Részlet a válaszából: […] Azt szokták mondani az "Álmoskönyvre" hivatkozva, hogy nem ajánlott a jogszabályi előírások végrehajtását megtagadni. A "nem tesz semmit" azt jelenti, hogy nem veszi tudomásul azt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó 2020. január 1-jétől nem létezik. Magyarországon nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ballonos víz és szikvíz adózása

Kérdés: Cégünk nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik. Az ivóvíz biztosítása a dolgozók részére ballonos vízzel és szikvízzel történik. A ballonos víz és a szikvíz után van-e a vállalkozásnak szja- és szochofizetési kötelezettsége, illetve a beszerzést terhelő előzetes áfa levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a cég nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik, így az ivóvíz biztosítása a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ezért tekinthető olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólag a munkavállalók által használt eszközök

Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felsorolt eszközök közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mivel azokat kizárólag a munkavállalók, a cég dolgozói használják, hasznosítják. Ezen eszközöket (hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal, de ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címke:

Kamatmentes tagi kölcsön társasági adója

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön kifejezést kétféle formában használják: egyrészt a tag részére nyújtott kölcsönként, másrészt a tag által nyújtott kölcsönként. Feltételezzük, hogy a kérdésben ez utóbbiról, az általánosan használt tagi kölcsönről van szó.A tagi kölcsönt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Fotópályázat a társaság munkavállalói részére

Kérdés: Építési tevékenységet folytató társaság fotópályázatot hirdet a társaság munkavállalói részére (kb. 400 fő). A pályázatra saját készítésű, fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal fotózott fényképpel lehet nevezni. A fotókat egy 5 tagú belső zsűri bírálja el, majd egy fordulónyertest hirdet. A fotópályázat nem kapcsolódik a munkavállalók feladatköréhez. A nyertes pendrive-ot vagy memóriakártyát kap. A nyeremény értéke kb. 5-10 ezer forint. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, milyen adó- és közterhek vannak, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? Alkalmazható az Szja-tv. 76. § (5) bekezdése az adókötelezettség megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] Nem alkalmazható az Szja-tv. 76. § (5) bekezdése az adókötelezettség megállapítására, mivel nem nyilvánosan, bárki számára meghirdetett vetélkedőt szervezett a társaság. A vetélkedőn csak a társaság munkavállalói vehetnek részt.Legegyszerűbb megoldásként javasolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] A választ olyan kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint az egyéb munkajövedelmek közé tartoznak, de amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között nem szerepelnek, bár mint egyéb munkajövedelmek a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
Kapcsolódó címke:
1
18
19
20
96